A terrorszervezetek ellen ma már fel tud lépni a USA hírszerzői közössége, ugyanakkor teljes biztonságot nem lehet garantálni, mindig lesznek magányos farkas típusú elkövetők - mondta a napi.hu tudósítása szerint Mark M Lowenthal a washingtoni John Hopkins Egyetem docense, az USA külügyminisztériumának Hírszerzési és Elemző Irodájának korábbi munkatársa az Antall József Tudásközpont által szervezett terrorelhárítási konferencián.

Loowenthal szerint el kell fogadni, hogy lesznek mindig is merényletek, ezért volt fontos Barack Obama akkori amerikai elnök beszéde 2013 májusában, amikor is nyilvánosan elmondta, soha nem lesz olyan amerikai elnök, aki garantálni tudná az amerikai emberek biztonságát. Lowenthal szerint ez volt az a pont, amikor az politikusok nemzetbiztonsági kérdésekben is felnőttként kezdték kezelni az amerikaiakat.

Ez lenne a siker kulcsa

Az iszlám terrorizmus elleni harcban külön felelőssége lenne muzulmán társadalomnak - ám nem reagálnak, nem jeleznek az egyértelmű jelek ellenére sem. Mind a mai napig nem értjük a radikalizáció folyamatát. Ezt kell megérteni, hogy kampányt tudjunk folytatni a terrorszervezet ellen. Ezen szervezeteknek is sikerrel van szükségük: ha nincs siker, nincs pénz, csökken a súlyuk, marginalizálódnak. Az első generáció mindig radikálisabb, a második, harmadik generáció már kevésbé, ezért a "sikerélményt" kell elvenni.

Nem erre voltak berendezkedve

A hírszerzési szakértő szerint az iszlám terrorizmus főbb bázisai teret vesztettek az elmúlt két évtizedben: az al-Kaiada marginalizálódott, az Iszlám Állam vesztésre áll. Ennek ellenére a hírszerzésnek számos kihívással kelt megküzdenie - különösen egy demokráciában. Az USA alkotmánya a vallásszabadság mellett kötelezte el magát, ezért nagyon kellemetlen az iszlám terrorizmus. Nem létezik politikai megoldás: túl sok csoport van, nem lehet kivel tárgyalni, de nincs is lehetőség miről tárgyalni. Az iszlám terrorizmusnak célja egy világméretű új rend kialakítása, ezzel szemben nem lehet politikai opciót állítani - magyarázta a Lowenthal. Külön kihívást jelentett, hogy az USA hírszerzése a hidegháború alatt stabil nemzetállamok elleni kémkedésre rendezkedett be, ezek az apparátusok nem vagy csak részben alkalmasak a terrorszervezetek felderítésére.

További nehézség a szakember szerint a terrorellenes hírszerzési harcban, hogy

• a gyanúsított külföldiek letartóztatása az USA-ban sérti más államok önállóságát. A hazai hatóságok gyakran nem folytatnák le a szükséges eljárásokat.
• Ezek az emberek nem köztörvényes bűnözők, de nem is hadifoglyok - hol tartsák őket fogva? Vagyis a terrorelhárítás során folyamatosan ütköznek a polgári szabadságjogok és a biztonsági követelmények.

Fontos ezen kívül az internet szerepe is, amellyel kapcsolatban most az a probléma, hogy

a pontos információt nem lehet megtalálni olyan mértékű az információ túlburjánzása

- mondta előadásban Alfred Rolington, a Cyber Security Intelligence igazgatója.

Eltüntetni a netről

A terrorista szervezeteket le kell hozni az internetről, blokkol kell a közösségi médiájukat és egyszerűen el kell távolítani őket az internetről - mondta Marie-Helen Maras a City Universty of Newe York docense, az amerikai haditengerészet korábbi hírszerzési és jogi szakértője. A Iszlám Állam és más terrorszervezetek előszeretettel használják a közösségi médiát, ezeken a platformokon több millió emberhez jutnak el, mégis habozunk fellépni ellenük - tette hozzá a szakértő.

Amikor a Twitter levette a terrorista tartalmakat a platformról, a cég vezetői halálos fenyegetéseket kaptak. Ez mutatott rá, hogy fontos platform a terrorista propaganda számára a közösségi média. Ugyanakkor, ha le is vesszük ezeket a tartalmak, még nem biztos, hogy nyerünk - állította Marie-Helen Maras.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!