A brit ellenzék balszárnya nem nézi jó szemmel Theresa May barátkozását Donald Trump-pal. Olyan vélemény is elhangzott részükről egy tévés kerekasztal-beszélgetésen, hogy a brit miniszterelnöknek le kellett volna mondania a pénteki találkozót, mert Trump elnök nyilatkozatában kiállt elfogott terroristák szimulált vízbefullasztással történő vallatása mellett.

Trump tulajdonképpen azt mondta, hogy elborzasztják az iszlám terroristák tettei: pokolgépeket robbantanak piacokon és templomokban, ártatlan embereket fejeznek le, tehát, amennyiben az elhárítás szakértői egyes esetekben célravezetőnek látják a fullasztásos, úgynevezett waterboarding vallatási módszer alkalmazását, akkor nem fogja ellenezni.

Az a vélemény alakult ki, hogy Theresa May-nek Washingtonban fel kell kérnie Trump elnököt, hogy a kemény vallatásra vonatkozó szavait vonja vissza.

Konkrét megállapodások nem nagyon születhettek a két vezető politikus találkozóján, hiszen Nagy-Britannia nem köthet kereskedelmi szerződéseket, amíg hivatalosan nem lépett ki az Európai Unió kötelékéből. De Theresa May határozott ígéreteket kapott a kölcsönös kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok új lehetőségeinek kihasználására.

Az ellentétek vonzzák egymást?

Úgy tűnik, hogy a két konzervatív politikus megérti egymást. Theresa May sok mindenben nem ért egyet Donald Trump-pal, de már Amerika felé tartva, a repülőgépen azt nyilatkozta, hogy az "ellentétek gyakran vonzzák egymást."

Szándéka a Barack Obama elnöksége idején meggyengült különleges brit-amerikai viszony helyreállítása. Mindenesetre ajándékokat vitt az elnöki párnak. Donald Trump anyja skót születésű volt, tehát ő Theresa May-től egy melence formájú, ezüstből készült, skót áldomásivó poharat kapott. Melánia Trumpnak pedig a brit miniszterelnökök hétvégi pihenését szolgáló Chequers-i kastély kertészete és péksége állított össze ajándékkosarat, almalével, szilvadzsemmel, áfonyás-csokoládés teasüteménnyel.

Nem örülnének, ha orosz befolyás alá kerülnénk

Theresa May csütörtökön, Philadelphiában elmondott, nagy tapssal fogadott beszéde tartalmazott néhány igen figyelemreméltó mondatot az új brit külpolitikáról, s miközben ezek elhangzottak, Londonban, Boris Johnson külügyminiszter a kormányfő szavaihoz egészen újszerű gondolkodásról tanúskodó kijelentéssel járult hozzá.

A brit miniszterelnök azt szögezte le, végképp elutasítva a Tony Blair idején követett angol-amerikai politikát, hogy Anglia ezentúl nem fog elfoglalni külföldi országokat, hogy azokat megpróbálja saját képére formálni. Már ez is igen érdekes. De Boris Johnson kijelentése valósággal meglepetés számba megy. Azt mondta, hogy ha Szíriában megkötötték a békét, demokratikus választást lehetne kiírni, s ezen Aszad elnök is indulhatna.

Kérdés, mit szól ehhez Donald Trump. Az már látható, hogy a brit kormánnyal Putyin orosz elnök megítélésében ért egyet legkevésbé. Theresa May Putyin elnököt veszélyesnek tartja, s mint Philadelphia-i beszédében hangsúlyozta – Budapestet is említve –, azt sem nézné jó szemmel, hogy a kelet-európai országokat Moszkva befolyási szférának tekintse. Donald Trump ugyanakkor fontosnak tartja, hogy létrejöjjön az amerikai-orosz párbeszéd.