Az EBRD volt az egyik fő szponzora a 1,5 milliárd euróba került, félhenger formájú acélszarkofág megépítésének.

A várhatóan 100 évre védelmet nyújtó szerkezet építése november közepén fejeződött be, ekkor kezdték el óvatosan "rátolni" a sérült négyes blokkra, amelyet eddig egy ideiglenes betonszarkofág fedett, s amelynek állapota mostanra rendkívül megromlott, repedések keletkeztek rajta.

Az új szerkezet a világ legnagyobb mozgatható ilyen építménye, 36 ezer tonnát nyom, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas. 327 métert kellett "tolni", hogy teljesen befedje a szerencsétlenül járt reaktort, amelyhez különleges sínekből és hidraulikából álló rendszert használtak.

A műszaki csúcsteljesítménynek számító modern szarkofág építését a francia Novarka konszern végezte, a munkálatok 2011 áprilisában kezdődtek. A költségek fedezéséhez Ukrajna az elmúlt években jelentős támogatásokat kapott az EBRD-n kívül az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.

A következő feladat az lesz, hogy az új acélburok alatt elbontsák a régi vasbeton szarkofágot, ennek munkálatai ukrán források szerint várhatóan jövő novemberben kezdődnek el.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel. A baleset következtében egyes becslések alapján több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.