Halmai Péter professzor a lehetséges következményekről úgy fogalmazott: „lehet Armageddon is, ha a kereskedelmi kapcsolatok nagymértékben visszazuhannak és az abból fakadó sokkok átszövik a gazdaságot, költségnövekedéseket okoznak, mindez a GDP jelentős csökkenéséhez vezet. Ennek egészen drámai hatásai lehetnek.”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének vezetője hozzátette, ugyanakkor elképzelhető olyan változat is, amelyik ezeket a lehetséges károkat alacsony szinten tartja, sőt lehet az is, hogy a reálgazdasági értelemben nem lesz nagy különbség a jelenlegi helyzethez képest.

„Nagy-Britanniában jelenleg is különleges státusza van az Európai Unióban; a schengeni rendszer, az euróövezet nem terjed ki rá, a belső piacban részt vesz. Ha ez így tud maradni, kihasználja az európai kereskedelem előnyeit, jelen tud lenni az európai pénzügyi piacon, akkor a Brexitből származó gazdasági hátrányok kezelhetőek” - mondta Halmai Péter professzor.

Hozzátette, ez utóbbinak azonban a politikai feltételei nem tűnnek túl kedvezőnek, hiszen az EU vezetői hangsúlyozzák a belső piac alapját képező négy alapszabadság oszthatatlanságát és ragaszkodnak a személyek szabad mozgásához, amelyet Nagy-Britannia korlátozna. A másik oldalról pedig Nagy-Britanniában is vannak hangok, amelyek a belső piacon való maradást a függetlenség feláldozásának tekintenék.

„Egyelőre nem lehet pontosan körvonalazni azt a koreográfiát, ami szerint a kiválás megtörténhet, sőt némelyek még a kiválás lehetőségét illetően is kérdőjeleket tesznek, hiszen egyelőre a brit kormánynak kellene kezdeményeznie a visszavonást. De most van egy olyan bírósági döntés, ami ehhez a parlament döntését is megkívánná. Mindenesetre nekünk a Brexittel kell számolnunk, hiszen van egy választói döntés” - hangsúlyozta Halmai Péter professzor.

A brit választók nem kaptak megfelelő tájékoztatást a lehetséges gazdasági következményeiről – fűzte hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének vezetője.

„Rövid távon a Brexit keresleti sokkokat okozhat, ez veti vissza a GDP-t, majd kereskedelmi sokk alakulhat ki akkor, ha megszűnik az EU-val eddig fennálló kereskedelmi kapcsolat. Perspektivikusan mindez kínálati sokkokhoz vezet, a termelékenység kedvezőtlen alakulásához” - hangsúlyozta Halmai Péter professzor.

Jelentős, de annyira azért nem Armageddonszerű a visszaesés. Egy háztartásra vetítve 10-15 éves távlatban 3-5 ezer fontra lehet becsülni – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének vezetője.

„Nevezhetjük ezt Brexit-adónak is. Valójában a brit választók erről szavaztak, anélkül, hogy tudtak volna arról, hogy miről szavaznak, hogy következménye, ára van a döntésüknek” - emelte ki Halmai Péter professzor.