A két nagy párt jelöltjei mellett a zöldek jelöltjeként Jill Stein, libertáriusként Gary Johnson, a konzervatív Alkotmánypárt színeiben Darrell Castle, függetlenként pedig Evan McMullin is indul.

Az elnökválasztással egy időben kongresszusi képviselőket is választanak. A kétkamarás szövetségi törvényhozás képviselőházának 435 tagját és a 100 tagú szenátus egyharmadát választják meg kedden az amerikaiak. Emellett tizenkét államban kormányzóválasztás is lesz, és az egyes államokban összesen 160 népszavazást is tartanak.

Az Egyesült Államok elnökét négy évre választják meg. Az alkotmány előírásai szerint az elnök csakis született amerikai állampolgár lehet, aki legalább tizennégy éve folyamatosan az országban is él. Egy politikus két ciklusnál hosszabb ideig nem töltheti be az elnöki posztot, vagyis harmadszor már nem jelöltetheti magát.

A szavazók többféleképpen voksolhatnak: elektronikusan, papír alapú szavazócédulával, és levélben is. Jó néhány államban lehetőség volt a korai voksolásra már november 8. előtt, s több mint negyvenmilliónyian éltek is ezzel a lehetőséggel. A korai választáson résztvevők aránya és feltételezett pártpreferenciája jelzés lehet egyúttal a két legesélyesebb jelölt közötti párharc kimenetelére is. A felmérések szerint a korai szavazáson nagy lélekszámban vettek részt spanyolajkúak és nők, akik inkább Hillary Clinton szavazótáborát erősítik.

A bonyolult választási rendszerben az elnököt és az alelnököt formálisan az úgynevezett elektori kollégium választja meg, s az új elnököt majd 2017. január 20-án iktatják be a Capitolium nyugati lépcsőjén, amikor is a megválasztott elnök a Bibliára tett kézzel leteszi hivatali esküjét.

A választási rendszer összetett: a szavazók a számukra rokonszenves elnökjelöltet támogató elektorokra voksolnak. Két szövetségi tagállamot, Maine-t és Nebraskát kivéve az a jelölt, aki az adott államban a legtöbb voksot kapja, az összes elektor támogatását maga mögött tudhatja. Minden államnak annyi elektora van, ahány képviselője és szenátora a kongresszusban, és bár a szövetségi fővárosnak, Washingtonnak sem képviselője, sem szenátora nincs, három elektort küldhet az elektori testületbe. Így áll össze az 538 tagú, elnökválasztó kollégium. Az Egyesült Államok következő elnöke az lesz, aki megszerzi legalább 270 elektor támogatását. Az elektorjelöltekről a legtöbb államban az előválasztási folyamat során döntöttek. Az elektorok szavazata elvileg kötött, arra a jelöltre kell szavazniuk, akinek az elektorrá választásukat köszönhetik, de például a múlt héten Washington állam egyik elektora bejelentette: semmiképpen nem szavaz a demokraták jelöltjére.

Clinton és Trump között különösen az utóbbi hetekben lett szoros a verseny. Mindkét jelölt választási hajrája botrányokkal terhelt volt.

Donald Trumpról pár héttel ezelőtt került nyilvánosságra egy 11 évvel korábbi, tudtán kívül készült felvétel, melyen egy valóságshow felvételére várva beszélgetett a műsorvezetővel, és közben arról beszél, hogy kedvére fogdoshatja a nőket, csak azért, mert híres. A botrány hetekig izgalomban tartotta a közvéleményt, és Trump népszerűségének jelentős csökkenéséhez vezetett.

Hillary Clintonnak az egész előválasztási folyamat során meg kellett küzdenie az úgynevezett e-mail-botránnyal: amikor ugyanis külügyminiszter volt az Obama-kormányban, nem mindig a hivatalos, tehát biztonságos külügyi email-fiókját használta, hanem a magánszerverét is. Így felmerült a gyanú, hogy esetleg államtitkok, vagy titkosított információk kerülhettek ki tőle. A republikánusok támadásokat indítottak, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) hosszasan vizsgálódott, végül nyáron az FBI igazgatója, James Comey sajtóértekezleten jelentette be, hogy bár történt hanyagság, de nem olyan mértékű, amely vádemelési javaslatot vonna maga után. Bő egy héttel ezelőtt az FBI-direktor újabb vizsgálat indítását jelentette be kongresszusi politikusoknak, de most vasárnap azt közölte, hogy nincs ok a korábbi álláspont megváltoztatására, vagyis ismét nem találtak vádalapot Hillary Clinton ellen. A botránysorozat azonban jócskán apasztotta Hillary Clinton korábbi előnyét Donald Trumppal szemben.

Bár elemzők nyíltnak mondják a versenyt a két jelölt között, a legtöbb elemző szerint Hillary Clintoné lehet a győzelem. Országosan négy-öt százalékkal vezet vetélytársa előtt, ám még nagy mértékben befolyásolja az eredményt az úgynevezett ingaállamok szavazóinak döntése. Az elemzők egyetértenek abban, hogy sorsdöntő lesz az, hogy kit támogatnak majd a pennsylvaniai és a floridai szavazók. A két államnak összesen 49 elektora van.

Abban is egyetértenek a politológusok, hogy a mostani választás sorsdöntő lehet az Egyesült Államok jövője számára is: ugyanis két, alapvetően eltérő világkép között kell választaniuk az amerikaiaknak. Ráadásul a felmérések szerint mindketten az ország történetének legnépszerűtlenebb elnökjelöltjei. Clinton kritikusai a politikus szavahihetőségét kérdőjelezik meg, a Trumpot elutasítóknak pedig többnyire a jelölt személyével, jellemével van problémájuk.