Infostart.hu
eur:
362.2
usd:
322.52
bux:
0
2026. november 10. kedd Réka

Putyin állítja: nem hekkelt

A kölcsönös vádaskodások után mégis felújíthatja a párbeszédet Washington és Moszkva a szíriai tűzszünetről. A váratlan bejelentés előtt Vlagyimir Putyin elnök oroszellenesség szításával vádolta meg az Obama-kormányzatot és tagadta, hogy országa – hekkerek révén – be akarna avatkozni az elnökválasztásba.

A lázadók uralta Kelet-Aleppo bombázása miatt a nyugati szövetségesek az oroszokat már a náci Németországhoz hasonlították és háborús bűnösnek nevezték. Most úgy tűnik, John Kerry amerikai külügyminiszter mégis leül tárgyalni Szíriáról orosz kollégájával.

A hírt maga Szergej Lavrov jelentette be, aki azt mondta, hogy a „hadszíntéren közvetlen befolyással bíró szereplők” tartanak „lényegretörő” tárgyalásokat. Ezek az érintettek Oroszország, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Törökország és esetleg Katar. A tanácskozást a svájci Lausanne-ban tartják és annak tényét az amerikai külügyminisztérium is elismerte.

Amerika nyugati szövetségeseit nem engedik a tárgyalóasztalhoz, de Kerry várhatóan Londonban tájékoztatja majd őket az eredményekről.

A váratlan bejelentés azután hangzott el, hogy az utóbbi hetekben különösen feszültté vált az Egyesült Államok és Oroszország viszonya. Hollande francia elnök és Borisz Johnson brit külügyminiszter is háborús bűnökkel vádolta Moszkvát, Johnson rendhagyó módon tüntetésre hívott fel a londoni orosz követségnél. Johnson volt az első nyugati vezető, aki nyilvánosan megvádolta az oroszokat azzal, hogy lebombáztak egy Aleppo felé tartó ENSZ segélykonvojt.

Az orosz védelmi minisztérium „hisztérikusnak” nevezte, Lavrov pedig a CNN-ben egyfajta „ezermesternek”, aki londoni polgármesterből, majd Oroszország barátjából most „hágai nemzetközi főügyésszé akar válni”. A brit politika egyébként megosztott a kérdésben: Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezére azt mondta: ennyi erővel az amerikai követség előtt is lehetne tüntetni.

Moszkva azzal vétózott meg az ENSZ-ben egy francia tűzszüneti javaslatot, hogy a nyugatiak nem kényszerítik ki az egykori Al-Nuszra Front, mai nevén a Dzsabhat Fateh al-Sam kivonulását a városrészből, illetve azt, hogy az Amerika által támogatott, „mérsékeltnek” mondott lázadó erők feladják szövetségüket az al-Nuszrával.

Az ostromlott városrészben dolgozó orvosok közben azt mondták: csak kedden 34-en haltak meg és 216-an megsebesültek a bombázásokban.

Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök tagadja, hogy a kormánya által irányított hekkerek törtek volna fel amerikai informatikai rendszereket. Putyin erről egy moszkvai gazdasági fórumon beszélt és azt mondta: a „hisztériával” el akarják terelni az amerikai nép figyelmét arról, hogy valójában milyen információt szivárogtattak ki.

„Mindenki arról beszél, ki csinálta. Számít ez? Fontosabb, hogy miről szól az információ” – mondta. „Oroszországnak ebből semmi haszna” – állította. Washington múlt pénteken vádolta meg Moszkvát azzal, hogy hekkerek révén befolyásolni akarja az amerikai elnökválasztásokat.

Putyin – amellett, hogy ezt tagadta - , azt mondta: nincs dialógus a két ország között. „Az Obama-kormányzat eldönti, mit akar és ragaszkodik hozzá, hogy megkapja” – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Az utóbbi napokban számos európai repülőjáratnak küldtek bombafenyegetést, csütörtökön például 18-nak. Emellett több nyugat-európai országban nagy bolthálózatok hűtőit olvasztották le hackerek. Hogy mi állhat a fenyegetések hátterében, és hogy lehet-e összefüggés az akciók között, arról Csiki Varga Tamást, a Stratégia és Védelmi Konzultációs Csoport elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
Túl jól sikerült az év, újra megemelte várakozásait a Richter

Túl jól sikerült az év, újra megemelte várakozásait a Richter

Folytatódik a növekedési sztori a Richternél, a harmadik negyedévben az idei "árfolyamellenszél" ellenére mind a bevétel, mind a főbb eredménysorok szépen növekedtek az egy évvel korábbihoz képest. A Vraylar továbbra is jól teljesít, de a növekedés fő húzóereje ezúttal a nőgyógyászat és a generikus üzletág volt, miközben a biotechnológia a veszteséges negyedévek után már minimális profitot termel üzemi szinten. Az év első kilenc hónapja a korábban vártnál erősebben alakult, ennek eredményeként ismét megemelte éves várakozásait a menedzsment, idén már másodszor. Mindeközben az árfolyam történelmi csúcs közelében mozog.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×