Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes

Zágráb is kerítést épít?

Zágrábnak két választása van: vagy kerítést épít, vagy másokkal közösen védi a macedón határt, ellenkező esetben a migránsok egykettőre Horvátországban lesznek, ahonnét nem tudnak majd továbbmenni, miután Szlovénia és Magyarország lezárta határait az illegális bevándorlók előtt - írta a Vecernji List című horvát napilap csütörtökön.

Az újság idézi Kolinda Grabar-Kitarovic államfőt, aki New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés 71. ülésszakának általános vitájában kijelentette: egy újabb migránshullám esetén Zágráb nem engedheti át az országon a Közel-Keletről érkező bevándorlókat - mint tette azt korábban -, mert a szomszédos országok lezárták előttük a határaikat. Figyelmeztetett, hogy Horvátországnak meg kell védenie területét, de segítenie is kell azokon, akik rászorulnak.

Josip Buljevic ügyvezető védelmi miniszter a lapnak úgy nyilatkozott, hogy Horvátországnak két lehetősége van, ha újra felújul a balkáni útvonal, mert ebben az esetben a migránsok rövid időn belül elözönlik Szerbiát, Romániát, Bulgáriát és Horvátországot. Vagy a görög modellt választja, amely azt jelentené, hogy gyűjtőközponttá válna az ország, és akár 50 ezer bevándorlót is el kellene látnia, vagy a magyar, szlovén és osztrák modell szerint kerítést épít határán - magyarázta.

Ranko Ostojic volt szociáldemokrata belügyminiszter szerint a kerítés nem megoldás, és nem állítja meg a menekülteket. Úgy vélte: Zágrábnak nyomást kell gyakorolnia az Európai Unió intézményeire, hogy léptessék életbe a Törökországgal kötött megállapodásban foglaltakat, valamint mielőbb toloncolják vissza a gazdasági bevándorlókat származási országukba.

Ante Kotromanovic volt védelmi miniszter úgy látja, a legjobb megoldás az volna, ha a balkáni útvonalon fekvő országok rendőri segítséget küldenének a görög-macedón határra. Utalt arra, hogy Horvátország helyzete más, mint a szomszédos országoké, mert sokkal hosszabb és nehezebben ellenőrizhető határa van (a horvát-boszniai határ több mint 1000 kilométer hosszú, a déli országrész pedig az Adriai-tengerrel határos).

Nem támogatja a kerítésépítést Vlaho Orepic ügyvezető belügyminiszter sem.

A Jutarnji List című horvát napilap arról cikkezett, hogy Horvátországnak nincs terve egy újabb, fékezhetetlen tömeges bevándorlás esetére. Az ügyvezető belügyminiszter arról beszél, hogy Zágráb felkészült egy újabb migránsáradatra, és nem fog kerítést építeni határán, a választásokon győztes jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) pedig nincs hivatalos álláspontja.

A Vecernji List a témával kapcsolatban korábban azt írta: a hatóságok arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy "mindent ellenőrzés alatt tartanak", és megbirkóznak egy újabb beáramló tömeggel, de a terepről más információk érkeznek. "A szerb-horvát határt mindennap százak lépik át illegálisan, akiket a rendőrök azonnal visszaküldenek Szerbiába" - állítja a lap. Egy meg nem nevezett forrás alapján az újság arról számolt be, hogy ezeket az embereket nem veszik nyilvántartásba, erről pedig a rendőrök szóbeli utasítást kaptak.

Egyeseknek mégis sikerül egérutat nyerniük. A múlt héten a helyi sajtó jelentette, hogy több tucat migránst tartóztattak fel a horvát hatóságok Zágráb közelében. A horvát főváros 300 kilométerre fekszik a szerb határtól.

Az elmúlt egy évben több mint egymillió illegális bevándorló érkezett Nyugat-Európába az ellenőrizetlen migránsáradattal. Márciusban azonban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek vagy ott akarnak menedéket kérni. Horvátországban tavaly szeptember óta csaknem 700 ezer illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×