Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Tartalékosokat toboroz a francia hadsereg a fokozott terrorfenyegetettség miatt

A fokozott terrorfenyegetettség miatt tartalékosok toborzására kampányt indított csütörtökön a francia hadsereg.

"Soha ennyire nem volt még szükségünk tartalékosokra a példátlan terrorfenyegetettséggel szemben" - mondta csütörtökön Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter a kampányt elindító beszédében.

Francois Hollande államfő a tavaly november 13-ai 130 áldozatot követelő párizsi merényleteket követően jelentette be, hogy a hadsereg kampányt indít a tartalékosok számának növelésére.

A védelmi miniszter csütörtökön megerősítette, hogy a kampány célja: a jelenlegi 28 ezerről 40 ezerre emelni a hadsereg tartalékosainak számát 2018 végére, mégpedig úgy, hogy naponta legalább ezer embert lehessen mozgósítani. Ezenkívül a hadsereg valamennyi erejénél létrehoznak egy újabb tartalékos erőt és még áprilisban megkezdi működését az internetes védelem tartalékos egysége.

Jean-Yves Le Drian elmondta, hogy míg 2012-ben 71 millió euró volt a tartalékosok költségvetése, idén ez az összeg 100 millió euróra emelkedett, s 2014 és 2018 között évente 77 százalékkal emelkedik a terület büdzséje.

A köztársasági elnök november 16-án azt mondta, hogy az államnak jobban ki kell használnia a jövőben a hadsereg tartalékosainak lehetőségeit, majd januárban ígértet tett a tartalékosok számának növelésére, valamint a terrorfenyegetettség miatt mozgósított katonák kompenzálására.

Franciaországban a tartalékosok két nagy csoportba oszthatók. Az egyik csoportba a legalább 17 éves francia állampolgárságú civilek vagy volt katonák tartoznak, akik egytől öt évig terjedő szerződést írhatnak alá a hadsereggel. Ezen idő alatt ugyanolyan hadműveletekre mozgósíthatók, mint a hivatásos katonák. A másik csoportba az önkéntes állampolgárok tartoznak, akik katonai jellegű feladatokat nem végezhetnek, csak kommunikációs, toborozó vagy ismeretterjesztő programokban vehetnek részt. Ez utóbbiakat a munkáltatók kötelesek évente legalább öt napra elengedni. A tartalékosok 23 százaléka évi kevesebb mint öt napot, 20 százalékuk pedig több mint harminc napot szolgál évente.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×