Szombaton nyilvánosságra került állásfoglalás-tervezetében az ET alkotmányjogi kérdésekben illetékes tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság "alkotmányos válságról" beszél, s figyelmezteti a varsói kormányzatot arra, hogy az alkotmánybíróságot megbénító új reformok milyen kockázatokat hordoznak a jogállamiság szempontjából. A testület egyben hangsúlyozta, hogy "mindaddig, míg az alkotmánybíróság nem tudja hatékonyan folytatni munkáját, nem csupán a jogállam, de a demokrácia és az emberi jogok is veszélybe kerülnek."

Az ET csütörtökön bejelentette: a Velencei Bizottság irodája "úgy döntött, hogy nem halasztja el a lengyel alkotmánybírósági törvény módosításairól kialakított véleményének elfogadását." S hozzáfűzte: a bizottság következő, március 11-12-i plenáris ülésére tervezett aktus lehetővé teszi "az igazi tétek megvitatását, azaz azt, hogy miként garantálható a (lengyel) alkotmánybíróságnak mint az alkotmány őrének a hatékonysága".

A jelentés jóváhagyásának elhalasztását Lengyelország a hét elején kérte az Európa Tanácstól, miután a dokumentum még nem végleges változata múlt hét végén kiszivárgott a lengyel sajtóban.

"A Velencei Bizottság még le nem zárt eljárását gátlástalanul politikai célokra használták ki" - hangoztatta kedden Witold Waszczykowski, a lengyel diplomácia vezetője. Helyettese, Aleksander Stepkowski szerdán újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy "a kiszivárogtatás komolyan megrendítette Varsónak az Európa Tanácsba és a Velencei Bizottságba vetett bizalmát. Szavai szerint a lengyel diplomácia vezetője "a bizalom helyreállítását szolgáló lépéseket" javasolt az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak elküldött levélben, s e lépések egyike a végleges vélemény közlésének elhalasztása lehetne, megelőzendő, úgymond, "a fokozott politikai harc légkörének" kialakulását.

A Velencei Bizottság február elején a lengyel külügyminisztérium kérésére indított vizsgálatot a múlt év végén módosított, sok vitát kiváltó alkotmánybírósági törvényről. A jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt új kormánya által elfogadtatott jogszabály módosította az alkotmánybíróság eljárási rendjét, és általa delegált bírákkal megváltoztatta a bírói testület összetételét. A PiS által uralt lengyel parlament megváltoztatta a közszolgálati média működését és a köztisztviselők jogállását szabályozó törvényeket is. E lépések miatt az Európai Bizottság is előzetes vizsgálatot indított Lengyelország ellen az uniós jogállamisági mechanizmus keretében.