David Lo dandártábornok, szóvivő a tény közlésén kívül nem bocsátkozott további részletekbe, csupán annyit tett hozzá, hogy Tajvan figyelemmel kíséri a fejleményeket.

A jelentések szerint műholdfelvételeken jól kivehető, hogy Kína kétütegnyi, lokátorvezérelt, közepes hatótávolságú légvédelmi fegyverzetet telepített a Junghszing (Woody) szigetre. A kínai Sz-300-asként is emlegetett HQ-9 nevű légvédelmi rakétarendszer 200 kilométeres hatótávolságú, ütegenként nyolc indítóállomása egyidejűleg 32 rakétát képes elindítani.

Az amerikai Fox News hírcsatorna keddi hírei szerint Junghszing partjain a február 3-i műholdfelvételeken még nem voltak láthatók a február 14-ére már telepített fegyverek. Bill Urban, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője nem kommentálta a hírszerzői értesüléseket, de jelezte, hogy nagy figyelemmel kísérik az ügyet.

Mira Rapp-Hooper, a South China Morning Postban megszólaló szakértő szerint nem ez az első eset, hogy Kína ilyen fegyvereket telepít a szigetekre, ezért a mostanit nem tartotta jelentős, illetve példa nélküli fejleménynek.

A hír kiadása egybeesett Barack Obama amerikai elnök és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) vezetőinek kaliforniai csúcstalálkozójával. Obama kedden közölte, hogy partnereivel a területi viták okozta térségbeli feszültség csökkentéséről egyeztetett, és jelezte: egyetértettek abban, hogy e vitákat békés, jogi úton kell rendezni. A kétnapos találkozó közös közleménye - kommentátorok szerint az ASEAN-tagországok megosztottsága miatt - nem tartalmaz utalást Kína térségbeli fokozott aktivitására.

A Kínai Népköztársaság és Tajvan (Kínai Köztársaság) ugyanazon történelmi alapokon Kína részének tartja a szóban forgó Hszisa/Paracel szigeteket, amelyek 1974-ben a dél-vietnami erőkkel folytatott egyik tengeri összecsapás eredményeképpen teljes mértékben kínai felügyelet alá kerültek.

Kína mai értelemben vett szuverenitást először a 19. század végén szerzett a szigetcsoport felett, amikor Franciaország elismerte a fennhatóságát. Japán 1941-ben a Paracel és a Spratly (Nansa) szigeteket a hadserege által megszállás alatt tartott Tajvanhoz csatolta. Peking történelmi és politikai dokumentumokra hivatkozva nem fogadja el a terület feletti szuverenitás vitathatóságát.