Az új törvény az előterjesztők szerint egyszerűbbé teszi a veszélyt jelentő csoportosulások és személyek kiszűrését, valamint a gyanúsítottak megfigyelését és az adatgyűjtést, hiszen a mostani hat hónap helyett akár hat évig is megőrizhetők lesznek az információk. A nyomozati szakaszba bevonhatnak olyan bizalmi embereket is, akik nem a hatósági kötelékeken belül dolgoznak. Végezhetnek továbbá olyan előzetes nyomozati eljárásokat, amelyek a "terrorista, az ideológiai és a vallási meggyőződés által motivált" bűnügyek felderítésben segítenek.

Megkezdi működését a belügyminisztériumtól független és önálló jogvédelmi szenátus is, amely a nyomozók és a bizalmi emberek munkáját felügyeli. A szenátus három tagja közül az egyiknek legalább tízéves bírói vagy ügyészi tapasztalattal kell rendelkeznie.

A módosítást a szociáldemokrata-néppárti kormánykoalíció szavazta meg. A törvény 2016 júliusától léphet érvénybe.

Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerint a módosított törvény súlyosan beleavatkozik az alap- és szabadságjogokba, a szintén ellenzéki Zöldek pártja a gyűjtött adatok továbbszolgáltatásának szabályozását hiányolta, az ugyancsak az ellenzék soraiban helyet foglaló Neos párt pedig a "túlzott mértékű" adatgyűjtés ellen tiltakozott. A Zöldek és az FPÖ az alkotmányossági felülvizsgálatát kérték. Szintén alkotmánybírósági vizsgálatot szorgalmazott az Osztrák Ügyvédi Kamara és több újságíró-szervezet is.

Korábban Bernhard Fink, az Osztrák Ügyvédi Kamara szabadságjogokkal foglalkozó tagozatának elnöke a tervezett törvénymódosításokat bírálva úgy nyilatkozott: fennáll annak a veszélye, hogy Ausztria egyfajta rendőrállam lesz.

Egy civil szervezet a törvény módosítása ellen tiltakozva több mint harmincezer aláírást gyűjtött.