A kormány privatizációs listáján 65 vállalat szerepel. A legnagyobbak a KazMunayGaz olajipari cég, az Air Astana légitársaság, a távközlési Kazakhtelecom, a Kazakhstan Temir Zholy vasúttársaság, a villamoserőműveket felügyelő Samruk-Energo, valamint az uránbányászattal foglalkozó Kazatomprom.

A kazah gazdasági minisztérium szerdai közlése szerint a nagyobb cégek állami tulajdonrészét tőzsdén értékesítik, a kisebb állami vállalatokat pedig stratégiai befektetőknek tervezik eladni.

A minisztérium nem közölt közelebbit a tervezett magánosítás lebonyolításának időpontjával kapcsolatban és arról sem szólt részletesebben, hogy melyik cégből mekkora állami hányadot adnak el.

A kazah nemzeti valuta, a tenge szinte naponta esik újabb és újabb mélypontra a dollárral szemben a kőolaj folytatódó árcsökkenésére. Kedden a dollár 343,14 tengére erősödött a hétfői 340,27 tengéről.

Októberben a kazah központi bank 12 százalékról 16 százalékra emelte az alapkamatot, miután a tenge az augusztusi leértékelés óta folyamatosan nyomás alatt állt.

A jegybank akkori rövid közleménye szerint a tenge gyengülése veszélyezteti a központi bank inflációs célját, és azért kellett emelni az alapkamatot, hogy középtávon 6-8 százalékon lehessen tartani a fogyasztói áremelkedés ütemét. Tavaly 13,6 százalék volt a fogyasztói áremelkedés az egy évvel korábbi 7,4 százalék után - napokban közölt adat szerint.

A kazah jegybank augusztus 20-án döntött a tenge lebegtetéséről, azaz megszűnt az addig előírt sávszél. Szeptember 16-ától a jegybank intervenciókkal próbálta elejét venni a tenge árfolyamgyengülésének. A lebegtetés bejelentése előtt mintegy 180 tenge ért 1 dollárt.

A kazah gazdaságot sújtja, hogy jelentősen csökkent legfontosabb exportterméke, a kőolaj világpiaci ára. Szerdán kora délelőtt a Brent olajfajta hordónkénti ára 35,74 dolláron állt, a múlt év elején 55 dolláron.

Kazahsztán 2014. évi olajtermelése 80,8 millió tonna volt, 1,2 százalékkal kisebb a 2013. évinél. Elemzők szerint tavaly 79 millió tonna volt az olajtermelés.

2014-ben 4,3 százalékra lassult a kazah GDP növekedése a 2013. évi 6 százalékos bővülés után, elsősorban a kőolaj és a fémek világpiaci árcsökkenése miatt. Elemzők azzal számolnak, hogy a gazdasági növekedés tavaly még kisebb, 1,2 százalék volt.