Az Oroszország által elcsatolt Krímben áramkimaradások voltak tíz napig, miután feltehetően ukrán aktivisták megrongálták a Krímbe vezető ukrajnai villamosvezetékeket, és így november 22-én megszakadt a villamosenergia-szállítás az ukrajnai Herszoni területről a félszigetre.

A félsziget Moszkva-barát kormányának miniszterelnöke, Szergej Akszjonov még aznap szükségállapotot rendelt el, és a hatóságok fokozatosan csökkenteni kezdték az áramszolgáltatás napi mennyiségét, egyes helyeken csak napi négy óra áram volt a krími otthonokban. Orosz sajtóforrások szerint a korlátozások mintegy 1,6 millió embert érintett, szerda estére pedig már közel 1,2 millió ember maradt áram nélkül.

Bár az Ukrenergo ukrán állami energiaszolgáltató vállalat küldött szerelőket a megrongált vezetékek kijavítására, a Krímbe vezető utakat két hónapja blokád alatt tartó aktivisták akadályozták őket munkájukban.

Oroszország a félsziget 2014 márciusi elcsatolása után kezdett bele az elektromos vezetékrendszer kiépítésébe, amely a Krasznodari területről szállítja az áramot. Az "energiahíd" első vezetékével, amelyet szerda este helyeztek áram alá, 200 megawatt villamos energiát tud Oroszország a Krímnek szállítani. A második vezetéket december 20-ig kötik be az áramhálózatba, és ugyanekkora teljesítményű lesz.

Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter közölte, az így összesen 400 megawatt ki tudja elégíteni a félsziget áramigényének 80-90 százalékát. Az "energiahíd" második, ugyanekkora teljesítményű részét, azaz további két vezetéket 2016 májusában helyezik működésbe.

Novak elmondta azt is, hogy a következő napokban a krími hatalomnak el kell döntenie, hogyan osszák szét a kapott elektromos energiát a felhasználók között.

Az orosz áram az első napokban először a félsziget keleti részén fekvő városokba és településekre jut el, a krími kormány pedig kidolgozza az áramszolgáltatás új időbeosztását, amely csökkenteni hivatott az áramkimaradásokat az otthonokban.