Az újabb választásokra azért van szükség, mert a június 7-i voksoláson - közel 41 százalékos támogatottsággal - elvesztette abszolút többségét az addig 12 éven át egyedül kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), amely ezután sem a szavazatok 25 százalékát megszerző balközép Köztársasági Néppárttal (CHP), sem pedig a 16 százalékos eredménnyel záró jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártjával (MHP) nem tudott koalícióra lépni. A negyedik helyen befutó és a törvényhozásba a voksok 13 százalékával először bekerülő kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig már a szavazás előtt kizárta az AKP-val való együttműködés lehetőségét.

Az ellenzék szerint az AKP társalapítója, az elnöki rendszer bevezetésére vágyó Recep Tayyip Erdogan államfő saját hatalmi érdekeit szem előtt tartva megtorpedózta a koalíciós tárgyalásokat, hogy új választásokat írhasson ki.

A közel 80 millió lakosú eurázsiai országban az utóbbi hónapok belpolitikai bizonytalansága a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a török kormány közötti konfliktus kiéleződésével párosult, amely miatt az ország déli és délkeleti részén szinte mindennapossá váltak az erőszakcselekmények. A török hadsereg légi támadásokat indított a PKK észak-iraki állásai ellen is, ami tovább szítja a feszültséget.

A török gépek emellett csapásokat mérnek Szíria területén az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezetre is, amelyet az utóbbi hetekben több törökországi terrorcselekmény elkövetésével is meggyanúsítottak.