A szövetséges országok egy tíz évre szóló, évi mintegy 3 milliárd dolláros (822 milliárd forintos) védelmi támogatásról tárgyalnak, amit az Egyesült Államok nyújtana Izraelnek. A jelenlegi megállapodás 2017-ben jár le.

Izrael az Irán jelentette fenyegetés fényében egy, az Egyesült Államokkal való közös irányelv kidolgozásában bízik - írta Ron Dermer izraeli nagykövet egy Facebook bejegyzésében. A megállapodásról folyó megbeszéléseket a héten kezdték újra - tette hozzá.

A tárgyalások felfüggesztése előtt a két fél már közel volt egy évi 3,6-3,7 milliárd dolláros támogatásról szóló megállapodásához, amelynek összege amerikai és izraeli tisztviselők szerint akár növekedhet is. Ennek szükségét a zsidó állam azzal indokolja, hogy ha a Teherán és a nagyhatalmak között létrejött nukleáris megállapodás nyomán feloldják a nemzetközi szankciókat, az így újabb pénzügyi forrásokra szert tevő Teherán még több anyagi támogatást nyújthat Izrael-ellenes fegyveres csoportoknak.

"Izrael reméli, a jelenlegi megbeszélések egy hosszú távú megállapodással végződnek, amely drasztikusan fokozni fogja Izrael képességét, hogy megvédje magát bármilyen fenyegetéssel szemben, illetve a térségben uralkodó hatalmas kihívásokra reagálni tudjon - írta Dermer.

A hónap folyamán később Washingtonba látogató Móse Jaalon izraeli védelmi miniszter feltehetően a megállapodásról is tárgyalni fog amerikai tisztviselőkkel, csakúgy mint a november 9-én a Fehér Házba látogató miniszterelnök Barack Obama amerikai elnökkel.

Teheránban október 14-én hagyta jóvá az Õrök Tanácsa (a parlamenti döntések alkotmányossági vizsgálatára hivatott, vétójoggal is rendelkező testület) az atomprogramról szóló megállapodást, amelyet az ország az úgynevezett hatokkal (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal) kötött júliusban. Az alku célja annak szavatolása, hogy Irán ne használja fel fegyverek kifejlesztésére atomprogramját, cserébe a nemzetközi közösség legkorábban 2016-tól fokozatosan feloldja a perzsa állam elleni gazdasági és pénzügyi szankciókat.

A jeruzsálemi vezetés - amely a kezdetektől fogva ellenezte az egyezményt - szerint az iráni atomprogram korlátozását célzó megállapodás valójában nem képes megakadályozni a perzsa államot atomfegyverek kifejlesztésében, továbbá a szankciók feloldása nyomán keletkező pénzügyi források egy részét a térségben tevékenykedő fegyveres csoportok támogatására fogja szánni.