Annak ellenére, hogy a kampány hivatalosan csak most kezdődik, az ország közéletét már hónapok óta fokozódó intenzitással uralja a téma. Katalóniában több, a függetlenséget támogató településen már visszaszámolnak, táblán vagy kivetítőn jelezve, hogy mennyi van még hátra a voksolásig.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök és Artur Mas katalán elnök régóta nem beszél egymással erről a kérdésről, csak néhány hivatalos eseményen találkoznak, az anyaország és az autonóm közösség viszonya feszült.

oldal, az elszakadás és az egység hívei, a sajtóban üzengetnek egymásnak. Sokan egy harmadik megoldást látnának szívesen: nagyobb önrendelkezési joggal rendelkező, de továbbra is Spanyolországhoz tartozó Katalóniát.

Az érezhető megosztottságot az elemzések és a közvélemény-kutatások is alátámasztják: a hét elején publikált felmérés szerint a választók 46 százaléka nem akarja, hogy az autonóm közösség elszakadjon Spanyolországtól. A téma ellentmondásosságát jelzi, hogy ugyanez a kutatás a katalán függetlenségi pártok győzelmét jósolja, igaz, nem elsöprő fölénnyel.

Több felmérés szerint is a Junts pel Sí (Együtt az igenért) nevű párttömörülés, ennek tagja a jelenlegi katalán kormánypárt, nem szerezné meg egyedül az abszolút többséget (68 hely) a törvényhozásban, ezért szükségük lesz a Népi Egység (CUP) nevű párt támogatására. Õk azonban már többször bírálták Artur Mas döntéseit.

Ilyen volt a tavaly november 9-én megrendezett alternatív népszavazás arról, hogy Spanyolországtól független Katalóniát akarnak-e az emberek. Az alternatív elnevezést azért kapta, mert az eredeti referendumot a spanyol kormány megtámadta az Alkotmánybíróságon, így a testület döntéséig nem lehetett volna megtartani az egyébként kihirdetett voksolást.

A népszavazás a katalán kormánypárt választási ígérete volt 2012-ben. A spanyol kormány ezt kezdettől fogva ellenezte, és hangsúlyozta, hogy csak egy országos referendum lehet legális és érvényes, amelyet viszont Katalónia utasított el.

Spanyolország vezetése most azt mondja: a hatályos jogszabályok szerint egyik autonóm közösség sem jelenheti be egyoldalúan az elszakadást, amely ráadásul sértené a spanyol nemzeti szuverenitást is.

Katalónia viszont nemzeti törekvéseinek kiteljesedését látja a függetlenségben, amellett, hogy komoly pénzügyi indokai is vannak: Spanyolország területének 6 százalékát alkotja, a GDP 20 százalékát adja, de nem jogosult az adók beszedésére, és sem szólhat bele, hogy mennyit kap vissza a befizetett pénzből.

Gazdasági szakértők szerint a katalán gazdaság Spanyolország nélkül jobban teljesítene, míg más szakemberek szerint épp fordítva, egyik fő indokként említve, hogy az új állam nem lenne tagja az Európai Uniónak és az euróövezetnek sem.

Katalónia életében 1980 óta (akkor kapta meg az autonómiát) ez a legfontosabb szavazás. De a spanyol állam-modell számára is kihívást jelent, amely az 1978-as alkotmányon alapul, és amely megszilárdította a demokráciát 36 év diktatúra után.