A 160 ezer főbe beleértendő az a 40 ezer ember is, akiknek az átköltöztetését májusban indítványozta a brüsszeli bizottság Olaszországból és Görögországból. Ezt egészítené ki az a további 120 ezer fő, akiket az előbbi két országtól, valamint Magyarországtól kellene átvállalniuk a többieknek.

A szóvivő hozzátette: a 120 ezer fő tekintetében még egyeztetés tárgya, hogy a három említett országtól egyenként hány menekültet kellene átvállalnia a többi tagállamnak.

A sajtótájékoztatón több kérdés hangzott el arról, mit szólna a brüsszeli bizottság ahhoz, ha Magyarország - mint ennek az eshetőségét Orbán Viktor miniszterelnök megemlítette csütörtöki brüsszeli sajtóértekezletén - kerítést húzna fel a magyar-horvát határon is.

Natasha Bertaud egyfelől felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-horvát határ jelenleg a schengeni övezet külső határának számít, és az övezethez tartozó országok saját belátásuk szerint döntenek arról, hogy miként védelmezik az övezet külső határát.

Másfelől azonban Horvátország a schengeni övezet tagjelöltje. A brüsszeli bizottság már korábban is helytelenítette a határkerítések létrehozását - mondta. A szóvivő szerint ilyen kerítés felhúzása a magyar-horvát határon "legalábbis nem kívánatos lenne".