Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Szaúd-Arábiában százhetvenöt embert végeztek ki egy év alatt

Legalább százhetvenöt emberen hajtották végre az elmúlt 12 hónapban a halálos ítéletet Szaúd-Arábiában, átlagosan kétnaponta történt egy kivégzés - közölte kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az Amnesty International (AI).

A Gyilkolás a jog nevében: halálbüntetés Szaúd-Arábiában című dokumentum szerint 1985 és 2015 januárja között legalább 2208 embert végeztek ki az Egyesült Államok arabvilágbeli szövetségesének tartott királyságban.

Az AP hírügynökség által - hivatalos bejelentések alapján - készített összesítés szerint az idei év eleje óta 109 embert végeztek ki az országban, míg tavaly egész évben 83-at.

A szaúdi királyságban az iszlám jog szigorú értelmezése alapján ítélik halálra a súlyos bűncselekmények végrehajtóit. Halálbüntetés jár a többi között gyilkosságért, nemi erőszakért és drogcsempészetért. Bár nem túl gyakori, de házasságtörésért, hitehagyásért és boszorkányságért is járhat halálos büntetés, és azokon is végrehajtják, akik nem érték el a 18 éves felnőtt korhatárt.

Szaíd Bumeduha, az AI közel-keleti és észak-afrikai programigazgatója szerint Szaúd-Arábiában a tévesen működő igazságszolgáltatási rendszer is okolható a tömeges kivégzésekért.

A szervezet jelentésében több visszás esetről is beszámol. Például arról, hogy tavaly augusztusban a dél-szaúdi Nadzsrán városában egy család több férfitagját végezték ki amiatt, hogy nagy mennyiségű hasist szereztek be. Az AI szerint az elítéltek azt mondták, hogy a kihallgatások idején kínozták őket, és jórészt a verések és alvásmegvonások után tett vallomások alapján ítélték őket halálra.

A halálos ítéleteket általában lefejezéssel hajtják végre, egyes esetekben pedig golyóval. Ritkán, de előfordul az is, hogy a kivégzettek holttestét közszemlére teszik, hogy eltántorítsák az embereket a bűnelkövetéstől.

Az AI szerint az elmúlt 30 évben kivégzettek majdnem fele külföldi volt, és sokan közülük nem tudtak úgy arabul, hogy értsék a bírósági eljárás menetét és az ellenük felhozott vádakat. A kivégzettek majdnem harmadát drogterjesztéssel összefüggő bűncselekmények miatt ítélték halálra.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Szerbiában a két éve folyamatosan demonstráló egyetemisták saját listával indultak a parlamenti választásokon, és demokratikus keretek között döntötték meg Aleksandar Vučić betonbiztosnak hitt rendszerét. Szeptember végétől számos európai országban kezdődtek diáktüntetések –a legnagyobbak és legerőszakosabbak Franciaországban –, és bár más politikai rendszerek egyelőre nem látszanak dőlni, a tiltakozások több országban is jelentős kihívások elé állítják a kormányokat. Mi az oka, hogy épp most robban a tüntetéshullám, és vajon új korszakot jelezhet-e ez Európában?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×