Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Elmarad a londoni metrósztrájk

Elmarad a keddre és csütörtökre meghirdetett londoni metrósztrájk, miután a szakszervezetek a munkáltatóval folytatott hétfői tárgyalásokat követően este bejelentették, hogy több időre van szükségük álláspontjuk tisztázásához. Szeptember 8-ra és 9-re viszont újabb munkabeszüntetést helyeztek kilátásba a tervezett éjszakai működés elleni tiltakozásul.

A metró dolgozóit képviselő négy szakszervezet közül három sztrájkolt volna kedd estétől és csütörtök estétől 24 órán át, ami valójában több mint három napra bénította volna meg a brit főváros tömegközlekedését. A metróvezetők jelentős részét képviselő szakszervezet nem csatlakozott az akcióhoz, amely már a harmadik lett volna a nyáron. Először júliusban, majd augusztus elején tartottak 24 órás munkabeszüntetést. Mindkettő káoszba taszította a főváros közlekedését.

A harmadik sztrájk lehetőségét már nagyon rosszul fogadták az utasok, a héten várható esős és hideg londoni időjárás ráadásul azzal fenyegetett, hogy az emberek a kerékpárjukat sem tudták volna használni, és így csak busszal tudtak volna közlekedni.

Hétfőn George Osborne pénzügyminiszter is élesen bírálta a szakszervezeteket, mondván, hogy jelentős károkat okoznak a londoniaknak.

A szakszervezetek azonban továbbra sem támogatják Boris Johnson polgármester terveit az éjszakai működésről, amely a 11 közül öt vonalon kezdődne meg szeptember 12-től péntekenként és szombatonként. A londoni metró naponta mintegy négymillió utast szállít, a hálózat több mint 400 kilométeres és 270 állomása van.

A londoni közlekedési vállalat, a Transport for London erre az évre kétszázalékos, 2016-ra és 2017-re inflációkövető fizetésemelést, a metróállomások személyzetének 500 fontos bónuszt, a metróvezetőknek pedig az éjszakai műszakért alkalmanként 200 font pótlékot ajánlott fel a tárgyalások során. Emellett ígéretet tettek arra, hogy az éjszakai munka senkinek sem lesz kötelező.

A metró dolgozóit képviselő legjelentősebb szakszervezet, az RMT azonban ennél többet követel: az infláció mértékét meghaladó fizetésemelést, minden alkalmazottnak bónuszt, a jelenlegi fizetés meghagyása mellett négynapos, 32 órás munkahetet, az éjszakai működésről pedig hallani sem akar. Emellett követelik, hogy vegyék vissza azt a több száz embert, akinek a metró működésének modernizációja, például a kártyarendszer bevezetése miatt szűnt meg az állása.

A dolgozók követelései 6,5 százalékos - évi 152 fontos - emelkedést okoznának az 1-6. zónában érvényes bérletre, noha a tömegközlekedés már így is nagyon drága, a város központjára, vagyis az 1-2. zónára érvényes havi bérlet 123 font (több mint 54 ezer forint).

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Szerbiában a két éve folyamatosan demonstráló egyetemisták saját listával indultak a parlamenti választásokon, és demokratikus keretek között döntötték meg Aleksandar Vučić betonbiztosnak hitt rendszerét. Szeptember végétől számos európai országban kezdődtek diáktüntetések –a legnagyobbak és legerőszakosabbak Franciaországban –, és bár más politikai rendszerek egyelőre nem látszanak dőlni, a tiltakozások több országban is jelentős kihívások elé állítják a kormányokat. Mi az oka, hogy épp most robban a tüntetéshullám, és vajon új korszakot jelezhet-e ez Európában?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×