Infostart.hu
eur:
388.63
usd:
329.91
bux:
111046.97
2025. december 24. szerda Ádám, Éva

Ukrán válság - A lengyel elnök Brüsszelt és Washingtont is bevonná a tárgyalásokba

Az új lengyel elnök hét végi berlini látogatásán is elő akar állni azzal a kezdeményezésével, hogy az Európai Uniót és az Egyesült Államokat is vonják be az ukrajnai konfliktusról zajló tárgyalásokba. Andrzej Duda erről vasárnap éjjel nyilatkozott újságíróknak.

A tárgyalásokon jelenleg az úgynevezett normandiai négyek, azaz Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna vesznek részt.

Duda, aki első külföldi útjáról, jelképesnek szánt tallinni látogatásáról hazatérőben nyilatkozott a repülőgépen vele utazó újságíróknak, kifejtette, hogy a tárgyalásokon az Egyesült Államok "is részt vehetne mint olyan világhatalom, amellyel Oroszországnak számolnia kell, továbbá Ukrajna szomszédai, akiket közvetlenül érint mindaz, ami ott zajlik".

A PAP lengyel hírügynökség beszámolója szerint a konzervatív lengyel államfő azt mondta, "jobban érezné magát", ha a tárgyalások "a genfi formátumban" folytatódnának, vagyis ha valamelyik európai intézmény képviselője is részt vevő fél lenne, nemcsak Németország és Franciaország. Mint mondta, ez a valaki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lehetne.

Magyarázatul Duda elmondta, hogy ukrán kollégája, Petro Porosenko egy telefonos megbeszélésük alkalmával azt mondta neki, "számít Lengyelország támogatására".

Az új lengyel elnök már augusztus közepén is említést tett a tárgyalások keretének esetleges átalakításáról, de ötletét elutasították a Moszkva támogatását élvező kelet-ukrajnai szakadárok. Denisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság delegációjának vezetője azt hangoztatta, hogy a tárgyalófelek számának növelése csak rontana a helyzeten.

Duda kezdeményezése kapcsán a TASZSZ orosz hírügynökség arra emlékeztet, hogy hétfőn Porosenko ukrán elnök is úgy nyilatkozott, a "normandiai négyek" vezetői által tető alá hozott, és a kelet-ukrajnai rendezésről tárgyaló kontaktcsoport tagjai által aláírt minszki megállapodásoknak nincs alternatívájuk.

Tavaly áprilisi kirobbanása óta a kelet-ukrajnai konfliktusban több mint 6800 ember halt meg. A négy ország által idén február közepén tető alá hozott második minszki megállapodást a szemben álló felek a rendszeres halálos kimenetelű incidensek ellenére alapvetően tiszteletben tartották egészen az utóbbi hetekig, amikor a fegyveres összecsapások egyre hevesebbé váltak.

A kelet-ukrajnai helyzet hétfőn is terítéken lesz Berlinben, Angela Merkel német kancellár, valamint a francia és az ukrán elnök hármas találkozóján.

Címlapról ajánljuk
Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

„A szeretet szót kell kicsit pontosítani, mert ténylegesen ilyenkor mindenki próbálja kifejezni a másik felé a szeretetét, ez benne van. De ez az Isten szeretetének az ünnepe, hogy ő szeret minket, mert megtestesült és eljött ez a mag. Hogy ebből adódóan mi is megpróbálunk egy hasonló gesztussal jelen lenni a másik életében, az a következmény” – mondta Blanckenstein Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában, arra a kérdésre, hogy a karácsony egy katolikus pap szempontjából is a szeretet ünnepe-e.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×