Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Ukrán válság - A lengyel elnök Brüsszelt és Washingtont is bevonná a tárgyalásokba

Az új lengyel elnök hét végi berlini látogatásán is elő akar állni azzal a kezdeményezésével, hogy az Európai Uniót és az Egyesült Államokat is vonják be az ukrajnai konfliktusról zajló tárgyalásokba. Andrzej Duda erről vasárnap éjjel nyilatkozott újságíróknak.

A tárgyalásokon jelenleg az úgynevezett normandiai négyek, azaz Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna vesznek részt.

Duda, aki első külföldi útjáról, jelképesnek szánt tallinni látogatásáról hazatérőben nyilatkozott a repülőgépen vele utazó újságíróknak, kifejtette, hogy a tárgyalásokon az Egyesült Államok "is részt vehetne mint olyan világhatalom, amellyel Oroszországnak számolnia kell, továbbá Ukrajna szomszédai, akiket közvetlenül érint mindaz, ami ott zajlik".

A PAP lengyel hírügynökség beszámolója szerint a konzervatív lengyel államfő azt mondta, "jobban érezné magát", ha a tárgyalások "a genfi formátumban" folytatódnának, vagyis ha valamelyik európai intézmény képviselője is részt vevő fél lenne, nemcsak Németország és Franciaország. Mint mondta, ez a valaki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lehetne.

Magyarázatul Duda elmondta, hogy ukrán kollégája, Petro Porosenko egy telefonos megbeszélésük alkalmával azt mondta neki, "számít Lengyelország támogatására".

Az új lengyel elnök már augusztus közepén is említést tett a tárgyalások keretének esetleges átalakításáról, de ötletét elutasították a Moszkva támogatását élvező kelet-ukrajnai szakadárok. Denisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság delegációjának vezetője azt hangoztatta, hogy a tárgyalófelek számának növelése csak rontana a helyzeten.

Duda kezdeményezése kapcsán a TASZSZ orosz hírügynökség arra emlékeztet, hogy hétfőn Porosenko ukrán elnök is úgy nyilatkozott, a "normandiai négyek" vezetői által tető alá hozott, és a kelet-ukrajnai rendezésről tárgyaló kontaktcsoport tagjai által aláírt minszki megállapodásoknak nincs alternatívájuk.

Tavaly áprilisi kirobbanása óta a kelet-ukrajnai konfliktusban több mint 6800 ember halt meg. A négy ország által idén február közepén tető alá hozott második minszki megállapodást a szemben álló felek a rendszeres halálos kimenetelű incidensek ellenére alapvetően tiszteletben tartották egészen az utóbbi hetekig, amikor a fegyveres összecsapások egyre hevesebbé váltak.

A kelet-ukrajnai helyzet hétfőn is terítéken lesz Berlinben, Angela Merkel német kancellár, valamint a francia és az ukrán elnök hármas találkozóján.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×