A Rákóczi-szabadságharc első győztes ütközetének emlékére emelt turulmadaras emlékműnél rendezett, a kárpátaljai magyarság legnagyobb tömegrendezvényének számító ünnepség több száz résztvevője egyperces néma főhajtással emlékezett meg a szombati munkácsi fegyveres összetűzés halálos áldozatairól.

Beszédében Brenzovics László a többi között kiemelte, a kelet-ukrajnai háború, a létbizonytalanság rányomja bélyegét a kárpátaljai magyarság életére, amit tovább súlyosbítottak a halálos áldozatokkal és sebesülésekkel járó szombati munkácsi események. Eddig ez a háború távol volt, most pedig egy pillanat alatt megérkezett Kárpátaljára, ami felveti az ukrán állam felelősségét, hogy miként történhetett ez meg, hogyan engedhették be a megye területére a fegyvereseket - mutatott rá, megjegyezve, hogy az is érthetetlen, miért nem fogták el a fegyvereseket egy nappal az események után.

A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: "a munkácsi eseményekről szóló hírek, televíziós képek azt a célt is szolgálják, hogy megfélemlítsék a kárpátaljai embereket, de nem szabad engednünk, hogy féljünk, mi nem félünk Kárpátalján magyarnak lenni." Ha Ukrajna deklaráltan Európához kíván csatlakozni, akkor nem engedheti meg az önbíráskodást, a törvénytelen fegyverviselést, nem engedheti meg, hogy felfegyverzett személyek mások életét veszélyeztessék, hiszen jogállamiság, a törvények betartása és a terrorizmus felszámolása, a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása nélkül nincs Európa - fogalmazott.

Brenzovics emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyarság nem mond le a közösségként való fennmaradásához szükséges jogainak kiharcolásáról. "Továbbra is igényeljük, hogy a közigazgatási reform keretében Kárpátalján létrejöjjön egy olyan járás, amely egyesíti a magyarlakta községeket, fenntartjuk követelésünket, hogy biztosítsák a magyar nyelv használatára vonatkozó jogainkat az ukrán nyelvtörvénynek megfelelően, igényeljük egy olyan szerv létrehozását, amelynek átadják a magyar tannyelvű oktatási intézmények irányítását, követeljük a sztálinizmus kárpátaljai magyar áldozatainak rehabilitálását, történelmi egyházaink elkobzott vagyonának visszaadását" - mutatott rá.

A politikus kifejtette: a kárpátaljai magyarság nehéz hónapok, sőt lehet, hogy nehéz évek elé néz, mégis van remény, mert a közösség sok támogatást kap céljai megvalósításához, elsősorban a vele szolidáris Magyarország, magyar kormány, magyar nemzet részéről. Úgy vélte, az európai szervezeteknek is oda kell figyelniük arra, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése során az ukrán állam biztosítsa a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság jogait.

A rendezvény résztvevőit a magyar kormány nevében köszöntő Csutora Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: a magyarság önfenntartásáért vívott harca jelenleg Kárpátalján állítja legnagyobb kihívás elé az ott élőket. "Biztosíthatom önöket, hogy a magyar kormány továbbra is minden tőle telhetőt megtesz a kárpátaljai magyarság támogatása, megerősítése érdekében" - fűzte hozzá. Megjegyezte, az anyaország és a kárpátaljai magyarság legfontosabb közös ügye Ukrajna stabilitásának és fejlődésének biztosítása, európai integrációjának előmozdítása. "Magyarország továbbra is következetesen kiáll Ukrajna függetlenségéért, területi integritásáért, szuverenitásáért, az ország nemzetközileg elismert határain belül. Meggyőződésünk, hogy a kialakult konfliktusokat békés, diplomáciai eszközökkel kell rendezni, minden érintett fél bevonásával" - hangoztatta egyebek mellett a helyettes államtitkár a tiszaújlaki ünnepségen, amelyen részt vett Jakab István, az Országgyűlés alelnöke is.