Kedden, az eurózóna állam- illetve kormányfőinek soron kívüli brüsszeli csúcstalálkozóján a görög kormány azt vállalta, hogy legkésőbb csütörtökig előáll az újabb mentőprogramért cserébe meghozandó, általa vállalt reformintézkedések listájával. Ez időben meg is történt. A görög javaslatokat most az országnak folyósított hiteleket koordináló és a reformprogram végrehajtását ellenőrizni hivatott, korábban csak trojkának nevezett intézményi hármas, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzi.

Egy neve mellőzését kérő tisztviselő megerősítette, hogy a görög javaslatok időben "landoltak az Eurócsoport elnökének postaládájában", ugyanakkor közölte: nem volna méltányos, ha bármilyen véleményt mondana róluk mielőtt az Eurócsoport megkapja az intézmények értékelését. Azt a névtelenséget kérő forrás nem tudta biztosan megmondani, hogy a miniszterek írásban vagy szóban kapnak majd tájékoztatást.

Az anonimitást kérő uniós tisztviselő elmondta, hogy ezzel párhuzamosan annak a kérelemnek az elemzése is zajlik, amelyet Görögország azért nyújtott be, hogy pénzhez jusson az eurózóna mentőalapjából, az Európai Stabilitási Mechanizmusból. Ezt az Európai Bizottság és az EKB közösen végzi. Azt kell megállapítaniuk, fenyegeti-e kockázat az eurózóna egészének vagy tagállamainak pénzügyi stabilitását, hogy fenntartható-e a görög adósság, és mennyi pénzt tartanak szükségesnek Görögország finanszírozásához. A név nélkül nyilatkozó forrás közölte, hogy ez az elemzés, beleértve az adósság fenntarthatóságának értékelését is, ma estére elkészül. A névtelenséget kérő tisztviselő tudatta, hogy az államadósság kérdése nagyon is központi eleme az egyeztetéseknek.

A forrás tudatta, hogy ha az Eurócsoportban megállapodás születik, akkor megbízzák az intézményeket, hogy tárgyalja meg a részleteket Görögországgal. Ehhez a névtelenséget kérő forrás szerint hat országban, Észtországban, Ausztriában, Németországban, Szlovákiában, Finnországban és Hollandiában a parlament felhatalmazására is szükség van. Tudatta a neve mellőzését kérő nyilatkozó azt is, hogy áthidaló kölcsönről is csak akkor lehet szó, ha a mentőprogramról sikerül megállapodni. Ez azért helyez hatalmas nyomást Görögországra és az intézményekre egyaránt, mert Athén egy részlet törlesztésével már adós az IMF-nek, 10 nap múlva pedig az EKB-nak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, amit ha nem tud megtenni, az EKB valószínűleg kénytelen lenne megvonni azt a sürgősségi likviditási támogatást, mellyel a jelenleg zárva tartó görög bankok fizetőképességét fenntartja. Ha az EKB "kihúzza a dugót", a bankokból órákon vagy napokon belül elfogyhat a pénz, s Görögország csak úgy lenne képes újraindítani pénzügyi rendszerét, ha pénznyomtatásba kezd, amivel de facto kilépne az euróövezetből.

A névtelenül nyilatkozó tisztviselő tudatta ugyanakkor, hogy bár vasárnapra az eurózóna, valamint az Európai Unió egészének állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját összehívták Brüsszelbe, ha a pénzügyminiszterek szombaton megállapodnak, valószínűleg nem lesz szükség a csúcstalálkozó megtartására.

"Megállapodás nélkül ugyanakkor úgy vélem, elég világosak a következmények" - magyarázta a neve mellőzését kérő tisztviselő.

A görög kormány által az intézményeknek elküldött javasolt intézkedési csomag még az éjjel megjelent a görög sajtóban. Ebben Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni, tartalmazza az áfa- és nyugdíjrendszer, az adóbeszedés átalakítását, végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, s új adókat is bevezetnének, illetve már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.

A javaslat Görögország jelentős védelmi kiadásának csökkentését is előirányozza, igaz, jelentősen kisebb mértékben, mint a hitelezők korábban elvárták volna; idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást javasoltak.

A javaslatokban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, frekvenciák elárverezése és privatizáció egyaránt.