A katolikus egyházfő a társadalom peremére szorult csoportok, nincstelenek, munkanélkülieket és hajléktalanok "népi mozgalmának" második nemzetközi konferenciáján beszélt erről Santa Cruzban (az első ilyen fórumot tavaly rendezték a Vatikánban). A konferencián részt vettek a bolíviai őshonos közösségek képviselői, és jelen volt Evo Morales államfő is, országa első indián vezetője.

Ferenc pápa azt hangoztatta: a latin-amerikai katolikus egyházi vezetők a múltban már elismerték, hogy az egyház Isten nevében súlyos bűnöket követett el az amerikai őslakosok ellen. II. János Pál pápa 1992-ben, dominikai látogatása alkalmával bocsánatot kért tőlük az egyház ötszáz éves jelenléte idején okozott "fájdalmakért és szenvedésért", de Ferenc pápa ennél is tovább ment.

"Azt is elmondanám, és most teljesen egyértelmű szeretnék lenni, mint amilyen II. János Pál volt: alázattal kérek bocsánatot nemcsak magának az egyháznak a vétkeiért, hanem azokért a bűncselekményekért, amelyeket a bennszülöttek ellen követtek el Amerika úgynevezett meghódításakor" - mondta a pápa. Szavait tapssal fogadták.

Az egyházfő az előre megírt beszédétől eltérve arra szólította a hallgatóságot, hogy "emlékezzen a papok ezreire és ezreire, akik a kereszt hatalmával felvértezve határozottan szembeszálltak a kard logikájával".

"Voltak bűnök, és sok volt belőlük. De sosem kértünk bocsánatot, ezért kérek most megbocsátást. De ahol bűnök történtek, volt bőségesen kegyelem is azok részéről, akik az őslakosok védelmére keltek" - hangoztatta a pápa.

A konferencián felszólalt egy bennszülött bolíviai közösség vezetője, Adolfo Chávez is, és azt mondta, hogy elfogadják a pápa bocsánatkérését. "Elfogadjuk a bocsánatkérést. Várhatunk-e többet olyan embertől, mint Ferenc pápa" - mondta.

Vélemények szerint ez volt az egyházfő talán egyik leghosszabb, legszenvedélyesebb és legmélyenszántóbb beszéde pápasága óta. A bocsánatkérés jelentős gesztus a pápa részéről, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államokban vita bontakozott amiatt, hogy az egyházfő kanonizálni akar egy 18 századbeli spanyol papot, Junipero Serrát, aki egyházi missziókat létesített szerte Kaliforniában. Az őshonos indiánok ellenzik a kanonizálást, mert szerintük Serra brutális módszerekkel térített, egész falvakat tett lakatlanná. A Vatikán szerint azonban a spanyol pap oltalmazta az őslakosokat a gyarmatosítók túlkapásaitól.

Federico Lombardi vatikáni szóvivő szerint a pápa saját kezűleg írta a Santa Cruzban elhangzott beszédét, és a bocsánatkérés "különösen fontos megnyilatkozás" részéről.

A Santa Cruz-i konferencián a pápa követelte, hogy legyen vége a keresztények elleni "népirtásnak" a Közel-Keleten és másutt. "Elborzadva látjuk manapság, ahogyan a Közel-Keleten és máshol üldözik és kínozzák sok keresztény testvérünket" - hangoztatta a pápa. "Ebben a folytatásokban zajló harmadik világháborúban, amelyben élünk, egyfajta népirtás van folyamatban, amelynek véget kell érnie" - mondta Ferenc pápa.