"Még jó pár nap van hátra a hétből, amikor meg lehet hozni a döntést" - mondta Merkel újságíróknak.

Brüsszeli tisztségviselők is úgy nyilatkoztak, hogy Görögország "ésszerű javaslatokat" terjesztett elő, amelyek tárgyalási alapul szolgálhatnak, és noha hétfőn valószínűtlen a végleges megállapodás, eredményes tárgyalások kezdődhetnek. A megállapodásnak azonban feltétele, hogy a javaslatokat mindhárom hitelező intézmény, az euróövezet, az IMF és az Európai Központi Bank is elfogadja.

A Capital című görög pénzügyi lap úgy tudja, hogy a görög kormány által javasolt intézkedések a következő másfél évben 5 milliárd euró többletbevételt hozhatnak. A lap szerint az alapvető élelmiszerek áfáját 13 százalékról 23 százalékra emelik, érvényben hagyják az ingatlanadót és különadót vetnek ki a jövedelmekre és a profitokra. A nyugdíjkorhatárt 67 évre emelik és felülvizsgálják a nyugdíjkedvezményeket. (Jelenleg a nyugdíjkorhatár a férfiaknál 63 év a nőknél 59 év.)

Az euróövezeti csúcsra érkező Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök ugyanakkor kizárta a nyugdíjcsökkentést és az energiaárak emelését.

Más értesülések szerint az alapvető élelmiszerek és az energia áfája 13 százalék marad, és a gyógyszerek és a könyvek 6 százalékos áfáját sem emelik.

Az intézkedések összességében az idén a GDP 0,4 százalékának, jövőre pedig 1 százalékának megfelelő megtakarítást hoznak.

Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június végi végső határidőt szabott az Athén és hitelezői közötti megállapodásra az ország fizetőképességének fenntartását biztosító intézkedésekről, hogy lehívhasson egy 7,2 milliárd eurós hitelt.

Görögországnak június végéig mintegy 1,6 milliárd eurós törlesztési kötelezettsége válik esedékessé. Megállapodás hiányában az ország fizetésképtelenné válhat, ami megkérdőjelezné eurózóna-tagságának - sőt, talán EU-tagságának is - a fenntarthatóságát.

Athén 2010 óta mintegy 320 milliárd euró értékben kapott mentőcsomagokat.