Az osztrák politikus szerb és magyar kollégájával egy nappal korábban tárgyalt a szárazföldön történő hazaszállításról is.

A pristinai sajtó beszámolói szerint Isa Mustafa koszovói miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően Mikl-Leitner kiemelte: nem igaz az az állítás, hogy a koszovóiak, amint megérkeznek Ausztriába, menedékjogot és munkahelyet kapnak. Elmondta, hogy míg tavaly egész évben összesen 1900 menedékkérelem érkezett koszovóiaktól az osztrák hatóságokhoz, idén már 1800 ilyen kérelmet nyújtottak be.

Az osztrák belügyi tárca vezetője arra is figyelmeztette a koszovóiakat, hogy ne üljenek fel az embercsempészek ígéreteinek. "Ne higgyenek azoknak a csalóknak, akik átvezetik az embereket a határon, mert egyetlen céljuk a haszonszerzés és a meggazdagodás. Sokan sok pénzt adtak azért, hogy az Európai Unió országaiba jussanak, de amikor majd visszatérnek, szegényebbek lesznek, mint indulás előtt" - fogalmazott Johanna Mikl-Leitner.

Emlékeztetett arra, hogy a benyújtott menedékkérelmek szempontjából az európai országok között Ausztria a negyedik helyen áll, nagyon sok szíriai állampolgár is menedéket kért már az országban. "Nagyon fontos, hogy egyértelmű határt húzzunk azok között, akik a háború elől menekülnek, és azok között, akik elköltöztek egy országból. Megértünk mindenkit, aki tőlünk kér segítséget, de nem tudjuk befogadni azokat, akiknek nincs okuk arra, hogy menedéket kérjenek" - magyarázta a politikus.

Szerinte az EU-nak segítenie kellene Koszovó gazdasági fejlődését.

Isa Mustafa koszovói kormányfő megértéséről biztosította az osztrák minisztert, és támogatta azt az elvet, hogy Ausztria nem ad menedékjogot a koszovói állampolgároknak. "Úgy gondoljuk, hogy az állampolgáraink teljes biztonságban élhetnek itt, ez biztonságos ország, és ők semmilyen szempontból nem hasonlíthatók össze a szíriai vagy más háborús területekről érkező menekültekkel" - fogalmazott Isa Mustafa.

Mikl-Leitner látogatásához időzítve az osztrák kormány egész oldalas felhívást jelentetett meg pénteken a Koha Ditore című, legnagyobb példányszámú koszovói napilapban, közölve a koszovóiakkal, hogy csak az idejüket és pénzüket vesztegetik, amikor az Európai Unióban próbálnak meg menedéket kérni.

Európa legfiatalabb országából nagy arányú kivándorlási hullám indult meg tavaly ősszel. Az emberek a magas munkanélküliség, az alacsony fizetések és a politikai csalódottság miatt indultak el az Európai Unió országai felé. Elkeseredett elvándorlási vágyuknak az "utolsó lökést" azok a híresztelések adták, amelyek szerint Németországban több tízezer munkahely vár betöltésre.

A különböző becslések szerint ősz óta 50-100 ezren hagyták már el otthonukat, csütörtökön Bahri Cani politikai elemző viszont már arról beszélt, hogy az 1,8 milliós Koszovó lakosságának 10 százaléka hagyta el eddig hazáját, korábban az ellenzéki pártok pedig 230 ezres kivándorlásról számoltak be.