Soros György szerint "komoly sokkot" okoz a svájci gazdaságnak az, hogy az ország jegybankja január 15-én eltörölte a franknak az euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbét. A magyar származású amerikai üzletember szerint veszélyt jelent a svájci exportőrökre, a svájci gazdaságnövekedésre, hogy a január közepi intézkedés hatására a frank 20 százalékkal drágult az euróhoz és 15 százalékkal a dollárhoz képest.

"Nagyon kockázatos egy valutát a másikhoz kötni, mivel ez a kötelék egyszer valamikor véget ér, ami sokkolja a gazdaságot" - vélte Soros György. Az üzletember némi iróniával azt mondta, hogy "ami történt, megjósolhattam volna, de szerencsére most nem vagyok érdekelt ezen a téren, ezért erre nem is figyeltem oda".

A japán központi bank vezetője szerint élénkítő hatása van a globális gazdaságra, hogy az Európai Központi Bank (EKB) megindította a kötvényvásárlásokkal tervezett mennyiségi monetáris lazító programját. A jegybanki vezető azt mondta, hogy miközben az euróövezet gazdaságnövekedése igen minimális, addig a munkanélküliség magas maradt. "Amint jelentősebben élénkülni kezd a térség gazdasága, érezhetően csökken a munkanélküliség, a globális gazdaság újabb lendület kap".

A japán gazdaság kapcsán a szigetország központi bankjának az elnöke azt mondta, hogy élénkülés tapasztalható részben a kőolaj világpiaci árának a csökkenése, illetve a kivitel bővülése hatására. A jegybank a héten az április 1-jén kezdődő új pénzügyi évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 2,1 százalékra változtatta az eddigi 1,5 százalékról.

Alekszej Kudrin, aki 2011-ben a növekvő védelmi kiadások ellen tiltakozva mondott le pénzügyminiszteri posztjáról, azt mondta, hogy a Moszkva ellen hozott nyugati intézkedések és a kőolaj árának a zuhanása még az ő általa vártnál is súlyosabb gondokat okozott az orosz gazdaságnak. Példaként felhozta, hogy jelentősen nőnek a fogyasztói árak, csak Moszkvában az építőiparban 100 ezer embert bocsátottak el, válságban az autógyártó ipar. Kudrin szerint, ha továbbra is a jelenlegihez hasonlóan alacsony marad a kőolaj ára, akkor az orosz GDP több mint négy százalékkal zsugorodik.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays azzal számol, hogy a vezető nagy olajcégek, mint például a Royal Dutch Shell, a BP, a Total és az Eni tavalyi utolsó negyedévi részvényarányos adózott eredménye átlagosan 24 százalékkal csökkent éves összevetésben, elsősorban a kőolaj áresése miatt. Tavaly június óta a kőolaj ára több mint a felére, hordónként 50 dollár körüli szintre esett. A Wood Mackenzie nemzetközi tanácsadó cég szerint az alacsonyabb olajár a legnagyobb kihívás az olajcégekre nézve a 2008. évi pénzügyi válság óta.

Az ágazati szakértők szerint a befektetőket most különösen az érdekli, hogy a cégek nyereségcsökkenése mellet miként alakulnak az osztalékot. Eddig még egyetlen vezető cég sem jelezte, hogy csökkentené az osztalékot. Példaként felhozták, hogy bármi is történt, a Shell 1945 óta nem csökkentett osztalékot. Bob Dudley, a BP vezérigazgatója azt mondta, hogy az egyik legfontosabb a befektetők osztalékának a védelme. A francia Total vezetője szerint náluk nem változik az osztalék.