Hétfőn a metropolis zsúfolt üzleti negyedében egy magányos túszejtő akcióban Man Harun Monisz mintegy tizenhat órán keresztül tartotta fogva tizenhét túszát a Lindt Chocolate Café kávézóban, s a túszdrámának végül a rendőrség fegyveres ostroma vetett véget.

"Tudnunk kell, hogy ennek az égbekiáltó gazságnak az elkövetője hogyan kaphatott állandó tartózkodási engedélyt. Tudnunk kell, miért élhetett évekig szociális támogatásból. Azt is tudnunk kell, hogyan lehetett fegyvertartási engedélye" - mondta Abbott, és hozzátette: az ausztrál hatóságok és Új-Dél-Wales szövetségi állam illetékesei azonnal elkezdik a rendszerben esetlegesen megbúvó hiányosságok feltárását, hogy a hasonló támadásokat megakadályozhassák a jövőben.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az iráni bevándorlót 2008-2009-ben megfigyelés alatt tartotta az ausztrál belbiztonsági szolgálat (ASIO), de azután ismeretlen okokból az iráni menekült lekerült az ügynökség megfigyelési listájáról. Az ASIO amiatt követte Monisz tevékenységét, hogy a férfi 2007-től kezdve gyűlölködő, fenyegető elektronikus leveleket küldött Afganisztánban elesett nyolc ausztrál katona családjának a szigetország afganisztáni katonai szerepvállalása elleni tiltakozásként. Emiatt 2012-ben az ausztrál bíróságok két év szabadságvesztésre ítélték, de börtönbüntetésének csupán egy részét töltötte le.

Abbott hozzátette, azt is megvizsgálják, hogyan engedhették el Moniszt a hatóságok óvadék ellenében 2012-ben, s hogy megfelelően működik-e az ausztrál igazságügyi rendszer. Az ötvenéves iszlamista férfi a kilencvenes években hagyta el Iránt, azt állítva, hogy üldözik a hatóságok. Az iszlám köztársaság külügyminisztériuma közölte, hogy többször is figyelmeztették Monisz miatt az ausztrál hatóságokat.

Ausztrália októberben fogadott el egy átfogó, biztonsági intézkedéseket szigorító törvénycsomagot, amelynek célja, hogy felvegye a küzdelmet a radikalizálódás és a szélsőséges szervezetek kötelékében külföldön folytatott fegyveres harc ellen. Korábban több ausztrál állampolgár csatlakozott szélsőséges csoportokhoz és indult Irakba, Szíriába harcolni. Több nyugati államhoz hasonlóan a szigetország is attól tart, hogy a visszatérő, radikalizálódott és harcedzett fegyveresek biztonsági kockázatot jelenthetnek a társadalomra nézve.