"A francia jog lehetőséget ad az életfogytiglani szabadságvesztés felülvizsgálatára, s ez elégséges" - mondta ki határozatában a strasbourgi bíróság.

A büntetés enyhítése a francia törvény szerint ugyanis valójában harminc évig nem lehetséges, a bíróság ezt követően megszüntetheti ezt a korlátozást, s egy második lépésben lehetőséget biztosíthat a büntetés enyhítésére.

A nem enyhíthető életfogytiglani büntetést 1994. február 1-én vezette be Édouard Balladur jobboldali kormánya.

A strasbourgi eljárást a 66 éves Pierre Bodein kezdeményezte, aki az első olyan francia állampolgár, akit nem enyhíthető életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek 2007-ben három, különösen erőszakos módon elkövetett emberölés, köztük egy 10 éves gyermek meggyilkolása miatt. Azóta három másik esetben szabott ki ilyen ítéletet francia bíróság.

Pierre Bodein úgy vélte, hogy a francia jog szerint kiszabható legszigorúbb büntetés sérti az emberi jogok európai egyezményét, amely tiltja "az embertelen és megalázó bánásmódot".

A strasbourgi bíróság viszont kimondta, hogy a nem enyhíthető életfogytiglani büntetés Franciaországban, s különösen Pierre Bodein esetében, a valóságban enyhíthető. Bodeinnek 87 éves korában, 2034-ben lehetősége lesz a bíróságtól kérnie azt.

Noha az országoknak garantálniuk kell a kiszabott büntetés felülvizsgálatának lehetőségét, joguk van arra, hogy annak pontos feltételeit meghatározzák - hívta fel a figyelmet a strasbourgi bíróság.

Magyarországot májusban elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A strasbourgi bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szeptemberben a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: a tárca azt javasolja a kormánynak, hogy egy hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást vezessenek be azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátást. A javaslat szerint negyven év után vizsgálná a kegyelemre való alkalmasságot egy bírókból álló kegyelemi bizottság, amelynek indokolási kötelezettsége lenne.