Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Jóváhagyta Strasbourg a tényleges életfogytiglani büntetés franciaországi gyakorlatát

Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön úgy ítélkezett, hogy nem ellentétes az emberi joggal a tényleges életfogytiglani büntetés franciaországi gyakorlata, a "nem enyhíthető életfogytiglani büntetés".

"A francia jog lehetőséget ad az életfogytiglani szabadságvesztés felülvizsgálatára, s ez elégséges" - mondta ki határozatában a strasbourgi bíróság.

A büntetés enyhítése a francia törvény szerint ugyanis valójában harminc évig nem lehetséges, a bíróság ezt követően megszüntetheti ezt a korlátozást, s egy második lépésben lehetőséget biztosíthat a büntetés enyhítésére.

A nem enyhíthető életfogytiglani büntetést 1994. február 1-én vezette be Édouard Balladur jobboldali kormánya.

A strasbourgi eljárást a 66 éves Pierre Bodein kezdeményezte, aki az első olyan francia állampolgár, akit nem enyhíthető életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek 2007-ben három, különösen erőszakos módon elkövetett emberölés, köztük egy 10 éves gyermek meggyilkolása miatt. Azóta három másik esetben szabott ki ilyen ítéletet francia bíróság.

Pierre Bodein úgy vélte, hogy a francia jog szerint kiszabható legszigorúbb büntetés sérti az emberi jogok európai egyezményét, amely tiltja "az embertelen és megalázó bánásmódot".

A strasbourgi bíróság viszont kimondta, hogy a nem enyhíthető életfogytiglani büntetés Franciaországban, s különösen Pierre Bodein esetében, a valóságban enyhíthető. Bodeinnek 87 éves korában, 2034-ben lehetősége lesz a bíróságtól kérnie azt.

Noha az országoknak garantálniuk kell a kiszabott büntetés felülvizsgálatának lehetőségét, joguk van arra, hogy annak pontos feltételeit meghatározzák - hívta fel a figyelmet a strasbourgi bíróság.

Magyarországot májusban elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A strasbourgi bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szeptemberben a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: a tárca azt javasolja a kormánynak, hogy egy hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást vezessenek be azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátást. A javaslat szerint negyven év után vizsgálná a kegyelemre való alkalmasságot egy bírókból álló kegyelemi bizottság, amelynek indokolási kötelezettsége lenne.

Címlapról ajánljuk
Lefejezhetik a Győrt, két női sportvezető távozásáról szólnak az értesülések

Lefejezhetik a Győrt, két női sportvezető távozásáról szólnak az értesülések

Meg nem erősített sajtóértesülések szerint rendkívüli elnökségi ülést tartottak a Győri Audi ETO KC-t működtető gazdasági társaságot tulajdonló egyesületnél. A kisalföld.hu információi alapján felmerült Fata Edina ügyvezető és Görbicz Anita elnök távozásának lehetősége is, hivatalos bejelentés azonban egyelőre nem történt.

Ismét gumiügyben szólalt meg Magyar Péter

Százhúsz milliárd forintos útfelújítási programot indít a kormány, bővíti a Magyar Közút kapacitásait, valamint visszaveszi az autópályák üzemeltetését a 23 ezer milliárd forintos koncesszió lezárásával – közölte a miniszterelnök. A kormányfő bejegyzésében ironikus utalással tért ki az elmúlt napok parlamenti és közösségi médiás vitájára is, amely az esemény utáni tabletta vény nélkülivé tétele kapcsán alakult ki.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Egy korábbi ipari ingatlanból alakítottak ki közösségi finanszírozású, nonprofit alapon működő diákotthont Budapest VIII. kerületében, a Ganz-telepen. A Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért és a Társadalomelméleti Kollégium együttműködésében megvalósult projekt 48 felsőoktatásban tanuló fiatalnak biztosít megfizethető lakhatást. A beruházás túl van a legfontosabb mérföldköveken: az épületet felújították, a diákok szeptemberben beköltöztek, a kollégium teljes kihasználtsággal működik. A projekt azonban pénzügyi értelemben még nincs lezárva: a vételár fennmaradó részének kifizetéséhez további forrásokra, vállalati partnerekre és támogatókra van szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×