Barack Obama meggyengült a nemzetközi színtéren címmel közölt szerkesztőségi írásában a balközép Le Monde arra hívta fel a figyelmet, hogy a kudarc önmagában egyáltalán nem kivételes, de az elnök belpolitikai meggyengülése kihathat az amerikai külpolitikára: Obama súlya csökkenni fog a nemzetközi politikában, s "ez nem jó hír". A republikánus többségnek ugyanakkor sem ereje, sem kedve nincs ahhoz, hogy módosítson az amerikai diplomácia jelentős irányvonalain, mégpedig a viszonylagos közel-keleti visszavonuláson, a megerősített amerikai jelenléten a Csendes-óceánon az egyre magabiztosabb Kínával szemben, illetve "a Nyugat ellen hadjáratra kelt" Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szembeni, európaiakkal közös fronton - írta a Le Monde.

A külpolitikai kérdésekben megosztott republikánusok azt is jól tudják a lap szerint, hogy a közvélemény nem támogat több külföldi beavatkozást, ezért nem fognak az Iszlám Állam dzsihadistáival szemben az Irakban és Szíriában Obama által megindított akcióknál többet követelni, néhány kérdésben azonban megtorpedózhatják az elnök diplomáciáját. Putyinnal és ukrajnai politikájával a republikánus többség viszont szigorúbb lesz a Fehér Háznál.

Bukás című szerkesztőségi írásában a baloldali Libération azt emelte ki, hogy az amerikaiak nem tudnak hálásak lenni a növekedés beindulása, a munkanélküliség csökkenése és a társadalombiztosítási rendszer bevezetése miatt, mert eközben az elnök csalódást okozott azzal, hogy nem erős vezető, főleg a nemzetközi színtéren. Ezért tudták republikánus ellenfelei Washington és a szövetségi állam megvetendő politikai jelképévé tenni egy bizonytalan és megosztott Amerikában. A lap szerint ez nem feltétlenül akadályozza majd meg a demokratákat abban, hogy a következő elnökválasztáson győzni tudjanak.

A konzervatív Le Figaro szerint is Obama a választások nagy vesztese. "Elillant Amerika megbékélésének és átalakulásának az álma, amit meg akart testesíteni. Hosszú politikai agónia fenyegeti az elnököt. Hacsak nem hallja meg az ellenfeleit, ahogy azt egykoron megtette Ronald Reagan vagy Bill Clinton" - vélte a lap. A győzelem azonban - mint emlékeztetett a tudósító - nem feledtette el a republikánusokkal azt, hogy az ország nem csak az elnökkel elégedetlen, hanem azzal a tétlenséggel is, amely Washingtont jellemzi, s ezért tudják, hogy a demokratáknak és a republikánusoknak mostantól együtt kell majd dolgozniuk.

A Die Presse című osztrák konzervatív napilap írása szerint a republikánusok akadályozni fogják Obamát hátralévő hivatali idejében. A kongresszusi választások az Obama-korszak végét jelentik - véli a szerző és megjegyzi: az elnök jogalkotási játéktere egészen apróra zsugorodott, csak a vétó és a rendeletek maradtak meg neki. A szerző úgy véli, a republikánusok azzal az üzenettel fogják előkészíteni a terepet Obama utódjának, hogy csak egy republikánus elnök tud erős elnök lenni, olyan elnök, akit a republikánus többségű kongresszus is támogat.

A pozsonyi Pravda független szlovák lap megállapítja: bár "Obamát a vártnál is jobban eltángálták" a republikánusoknak, mégsem kellene túlzottan örülniük, mivel az eredmény ugyan a "döntésképtelen Obama" vereségét mutatja, de nem jelent győzelmet a "megosztott és érdemi program nélkül induló republikánusok" számára. Hozzáteszi: Amerikára a kialakult erőviszonyok miatt politikai válság vár, s az legalább a következő, 2016-os elnökválasztásokig tart majd, vagy még annál is tovább, egy demokrata párti jelöltet választanak meg elnöknek.

A Rzeczpospolita című lengyel jobbközép napilap is kiemeli, hogy az elnöknek nehezebb lesz kormányozni, mint eddig.

A lap szerint nem meglepő egy ellenzéki párt győzelme a félidős választásokon. Ami meghökkentő, az a republikánusok győzelmének mértéke. A választóhelyiségek mellett végzett felmérésekből kiderült, az amerikaiakat a gyenge kormány miatti elkeseredése és az az általános meggyőződése motiválta, hogy az ország rossz irányban halad. Noha csökken a munkanélküliség, és gazdasági élénkülés tapasztalható, az amerikaiak 80 százaléka aggódik a gazdaság állapota miatt, és változást akar.

A republikánusok kétségtelen sikere ellenére nem sok esélyük van a radikális változásoknak az amerikai belpolitikában. A demokratáknak továbbra is lehetőségük lesz az obstrukció alkalmazására a szenátusban, amivel blokkolni tudják a szerintük túl radikális törvények elfogadását, és a Fehér Háznak továbbra is rendelkezésére áll a vétójog, amelyet a Kongresszus nem szavazhat le. Vagyis a republikánusok továbbra is rá lesznek kényszerítve a kompromisszumkeresésre.

Obama az "igen, meg tudjuk csinálni" jelszó hajtogatásával nagy várakozást gerjesztett az emberekben, teljesítménye azonban unalmas, támogatóinak szinte semmit nem nyújtott, közhelyessége elfárasztotta a társadalmat - fogalmazott sommásan a nacionalista hangvételéről ismert Global Times című angol nyelvű kínai napilap. Tény, hogy Obama sok elődjénél sokkal körültekintőbben járt el s emiatt nem volt képes a bonyolult kérdések megoldására. Úgy látszik, az Egyesült Államok túlságosan "lusta" a reformokhoz - írta a Global Times, hozzátéve: mostanság nem találkozni nagyformátumú amerikai elnökkel.A német baloldali Frankfurter Rundschau szerint a szenátusi választásokkal elkezdődött a 2016-os elnökválasztást felvezető kampány, ezért a kongresszus tehetetlenségében nem lesz változás. A demokraták eljárási trükkökkel és az elnök vétójával megakadályozzák majd a republikánusok kezdeményezéseit, és "a polgárok érdekeit szolgáló politizálás" csak az elnökválasztás után folytatódik Washingtonban.

A német liberális Der Tagesspiegel kommentárjában kiemelte, hogy a többség ugyan a jobboldalra szavazott, de az ország "nem tolódott jobbra". A félidős szenátusi választás "nem ideológiai, hanem személyes" alapú voksolás volt, és az eredmény azt mutatja, hogy "hat év után kimerült Obama karizmája, aurája és ékesszólása". Az elnök "fáradtnak, kedvetlennek és céltalannak tűnik", és az amerikaiak többsége nem bocsátja meg neki, hogy eddigi tevékenységét csupán az jellemzi, hogy nem követett el nagyobb hibát - írta a Der Tagesspiegel.

A brit baloldali The Guardian szerint a szabadkereskedelem azokhoz a területekhez tartozik, amelyeken lehetségesnek látszik valóságos együttműködés a Kongresszusban a republikánusokkal.

Az európaiak alaposan figyelni fogják az ezzel kapcsolatos fejleményeket. A bevándorlás reformja terén is lehetséges az egyetértés, bár az amerikai belpolitika polarizációja miatt ez inkább reménynek, mint reális lehetőségnek látszik. A republikánusoknak általánosságban meg kell fontolniuk, hogy konkrét eredményeket akarnak elérni, vagy ehelyett elutasítják a törvényalkotási munkát, és szabotálnak minden kormányzati tervet.

Az El País című konzervatív spanyol napilap szerint a Barack Obamára a kongresszusi választásokon mért csapás paradox módon esélyt kínál a politikai rendszer számára. A közelmúltban gyakran előfordult, hogy az elnökök nem támaszkodhattak parlamenti többségre. Most a kormány és a parlament rákényszerül a konszenzuskeresésre.

A republikánusoknak fel kell adniuk elutasító magatartásukat, és meg kell mutatniuk, hogy képesek kormányozni. Obama felül fogja vizsgálni programját, és kezdeményezéseket kell tennie, amelyek a parlamentben egyetértésre találnak. Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy az elnök hivatali időszakának végéig megbénuljon a politikai rendszer.

A Nyezaviszimaja Gazeta című független orosz napilap protesztszavazásnak minősítette a félidős választásokat. A választók nem a republikánusokra, hanem Barack Obama ellen szavaztak. Most Obama ellenfelei ellenőrzik az egész törvényhozást. Az elnökre rendkívül nehéz két év vár, "béna kacsa" lesz. A republikánusok erősödésének egyik következménye az lesz, hogy Washington még keményebb vonalat fog képviselni Moszkvával szemben.

A svájci konzervatív Neue Zürcher Zeitung szerint "nem lehet nem meghallani", hogy az amerikai választók változásért kiáltanak, de egyelőre semmi ilyesmire nincs kilátás. A republikánusok szenátusi "hatalomátvétele" nem vet véget a washingtoni bénultságnak, csak egy másik síkra helyezi át azt: eddig a vitatott republikánus törvényjavaslatokat a szenátus blokkolta, ezentúl legkésőbb az elnöki vétó fogja őket megállítani. Nyitott kérdés, hogy melyik fél lesz az ügyesebb ebben a helyzetben. Hogy a republikánusok hogyan fogják újonnan megszerzett hatalmukat használni, nem árulták el. Fennáll a veszélye, hogy győzelmi mámorukban szélsőséges követelésekkel fognak előállni, és ezáltal a maguk számára megnyert protesztszavazók egy részét ismét elriasztják.