Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Szalay-Bobrovniczky Vince: jó állapotban vannak a magyar-német kapcsolatok

Jó állapotban vannak a magyar-német kapcsolatok, a két kormány között nincsenek vitás kérdések, és folyamatosan növekednek a magyarországi német befektetések - mondta az MTI-nek pénteken Berlinben Szalay-Bobrovniczky Vince, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Kétnapos berlini látogatásán folytatott tárgyalásait összefoglalva Szalay-Bobrovniczky Vince kiemelte, hogy a magyar-német kapcsolatok idén a határnyitás 25. évfordulója révén "különösen sok pozitív oldallal gazdagodtak".

Ezt mutatja egyebek között Joachim Gauck német államfő magyarországi látogatása, és az 1991-ben - az akkori két kormányfő, Antall József és Helmut Kohl kezdeményezésére - megalakított Magyar-Német Fórum Budapesten tartott éves közgyűlése, amely jól sikerült - mondta a helyettes államtitkár.

Hangsúlyozta, hogy Németország "hálás Magyarországnak a 25. évvel ezelőtti szerepéért, és soha nem fogja elfelejteni a Németország újraegyesítéséhez elvezető határnyitást".

Hozzátette: a német fél örömmel nyugtázta, hogy Angela Merkel kancellárnak érvényes meghívása van Magyarországra, és mindkét fél dolgozik a látogatás előkészítésén.

Szalay-Bobrovniczky Vince tárgyalt Markus Edererrel, a német külügyminisztérium államtitkárával, Martin Kotthaus-szal, a tárca európai ügyekért felelős helyettes államtitkárával, Franz Neuederrel, a kancellár európai főtanácsadójának helyettesével és a Bundestag - a német törvényhozás alsóháza - magyar-német baráti tagozatának tagjaival, valamint Hartmut Koschykkal, a német kormány kisebbségügyi megbízottjával.

Elmondta: a német kormány támogatja a határon túli magyar kisebbségek kezdeményezéseit, és elvárja a német kisebbségek támogatását a különböző országokban, így Magyarországon is, ahol a német a második a nemzeti és etnikai kisebbségek létszám szerinti sorában. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a német fél elégedett a magyar kisebbségügyi jogalkotással, és Magyarországot mintaállamként tartja számon a kisebbségi jogok érvényesítésének lehetőségeit, a széleskörű önkormányzatiságot és a parlamenti képviseletet tekintve.

Szalay-Bobrovniczky Vince az ukrán válsággal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a két kormány nagyon hasonló álláspontot foglal el. A német kormány megértéssel tekint arra, hogy Magyarország kitettsége az orosz földgáznak igen jelentős - mintegy 80 százalékban orosz forrásból fedezi szükségletét, míg ez német viszonylatban 35-40 százalék -, és ezért "az ezzel kapcsolatos aggodalom is része a magyar álláspontnak" - mondta a helyettes államtitkár.

Hozzátette: az ellátásbiztonsággal összefüggésben merült fel az is, hogy Magyarország támogatja a Déli Áramlat földgázvezeték kiépítését, éppen úgy, ahogyan korábban Németország is támogatta az Északi Áramlat vezeték kiépítését.

A külpolitikai témák között felmerült, hogy Magyarország 2017-re nagyszabású Nyugat-Balkán-konferenciát tervez. A kezdeményezés Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel májusi berlini megbeszélésén is szóba került, "pozitív kicsengéssel" - mondta Szalay-Bobrovniczky Vince. A konferencia a térségbeli országok és az uniós partnerek idén nyáron Dubrovnikban kezdődött, majd Berlinben folytatódott tanácskozássorozatába illeszkedik, amelynek következő állomásai 2015-ben Ausztriában, 2016-ban pedig Franciaországban lesznek - tette hozzá.

A kétoldalú kapcsolatok területén érintették a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen helyzetét is. Egyetértettek abban, hogy az egyetem - az első Németországon kívüli, német intézményi akkreditációval rendelkező egyetem - a magyar-német kapcsolatok fontos intézménye, és a német fél köszönettel fogadta, hogy Magyarország igen jelentős mértékben emelte az egyetem támogatását - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, hozzátéve, hogy "megköszönnénk, ha egy támogatásnövelés német oldalról is megvalósulhatna".

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×