Magyarország négy évig képviseli a kormányközi bizottságban az egész Kárpát-medence, valamint a volt Szovjetunió és a volt Jugoszlávia országait, és szavaz az új pályázatokról, többek között a Kodály-módszerről is - emlékeztetett Bogyay Katalin, Magyarország UNESCO-nagykövete.

Ennek tiszteletére Hagyomány és lelemény címmel rendezett nagyszabású bemutatkozó kiállítást az MMA a székházban. A július 4-ig látható tárlat kurátora Csáji Attila képzőművész, az MMA alelnöke, akinek elképzése szerint három egységben mutatják be a kortárs magyar művészetet 35 művész, köztük több MMA-tag száz alkotásán keresztül, a képző-, az ipar-, a fotóművészettől a zenén és az építészeten át a népművészetig.

Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója megnyitó beszédében elmondta: a kiállítás híven tükrözi vissza mindazt, amit a nemzetközi szervezet képvisel, a kulturális örökséget és a megújulást, amely köztudottan jellemző a tehetséges magyarokra. Kiemelte, hogy nagyon sok érdekességgel is szolgál a gazdag tárlat, ő például innen tudta meg, hogy a holográfiát magyar ember találta fel.

Bogyay Katalin az MTI-nek elmondta: "sűrű hét" van az UNESCO-ban több nemzetközi konferenciával és külföldi vendéggel. Valamennyi csoport megtekinti a kiállítást, amelynek célja, hogy az egész világot megszólítsa. Az első visszhangok alapján a nagykövet szerint elsősorban a tárlat eredeti koncepciója, az organikus és az innovatív kortárs művészet közti kapcsolat ragadta meg a látogatókat.

Központi helyre került az organikus építészet mestere, Makovecz Imre, az MMA alapítója által tervezett épületek fotói mellett az egyik elkészült építménye, a csengeri görög katolikus templom harangtornyának makettje, valamint a matyó hímzés, amely két évvel ezelőtt került fel az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.

A kiállítók között szerepel többek között Schrammel Imre keramikus-, Bohus Zoltán üveg- és Katona Szabó Erzsébet textilművész, Csíkszentmihályi Róbert és Csutoros Sándor szobrász. A festőművészeket Csernus Tibor, Lakner László, Konok Tamás, míg a kinetikus és a fényművészet műfaját mások mellett Mengyán András képviseli. A tárlaton láthatók Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató képei, Samu Géza szobrai és Landgráf Katalin szőttesei, továbbá képek a Kós Károly Egyesülés fiatal építészeinek munkáiból.

A kiállítás megnyitóján a Muzsikás együttes lépett fel, arra emlékeztetve, hogy a magyar táncház-mozgalom is szerepel az UNESCO-listán.

A tárlatmegnyitót nagyszabású hangverseny követte az UNESCO dísztermében, amelyen Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán művei szólaltatták meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói: Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész, Gyöngyösi Ivett zongora- és Váradi László hegedűművész, valamint Kubinyi Júlia és Szahakjan Luszine operaénekesek.

A koncert kezdetén Bogyay Katalin és Marton Éva operaénekes, az MMA tagozatvezetője mutatta be a Zeneakadémiát és a magyar zenei oktatás jelentőségét azzal kapcsolatban, hogy Magyarország a Kodály-módszert felterjesztette a szellemi kulturális örökség listájára. A pályázatról novemberben születik döntés.