A félsziget törvényhozása - amely fontos szerepet játszott abban, hogy a sebtében megrendezett március 16-i népszavazást követően Oroszországhoz csatolták az előzőleg oroszbarát fegyveresek által ellenőrzés alá vont, Ukrajnához tartozó Krímet - azt követeli, hogy valamennyi fegyveres csoportosulást vonják ki a harcok sújtotta övezetből, valamint nemzetközi - köztük orosz - közvetítőket vonjanak be a szembenállás békés megoldásába.

A krími államtanács úgy véli, hogy az ukrán hatalomnak "végre hallgatnia kellene állampolgáraira, akik békét és nyugalmat akarnak földjükön és akik szabadságjogaik tiszteletben tartását követelik".

A szakadár Krími Köztársaság törvényhozása nyilatkozatában bírálja a május 25-én megtartott ukrajnai elnökválasztást, amelyet szerinte a NATO, az Európai Unió, az EBESZ és az Egyesült Államok "ügyetlenül elsietve" ismert el törvényesnek és demokratikusnak. A krími törvényhozók úgy tartják, hogy jelenleg Ukrajnában nem tartják tiszteletben a nemzetközi jogi előírásokat. "Nem maradt meg még a látszata sem a szólásszabadságnak és a demokráciának", és nincs lehetőség arra, hogy bárki a "Majdan elveitől" eltérő véleményt fogalmazzon meg - állítja a kevesebb mint egy hónap alatt Oroszországhoz csatolt közigazgatási terület törvényhozása.

Szimferopolban kételkednek abban, hogy Petro Porosenko, Ukrajna nemrég megválasztott államfője képes lenne leküzdeni a válságot és "visszatérni a valódi demokrácia útjára".

Március 11-én az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság Legfelső Tanácsa (a parlament) és az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisaként speciális jogosultságokat élvező Szevasztopol város tanácsa egyoldalúan kikiáltották a területek függetlenségét Ukrajnától.

Miután a március 16-i krími népszavazáson az ottani hatóságok adatai szerint a voksolók majdnem 100 százaléka döntött Oroszországhoz csatlakozás mellett, a félsziget vezető testületei másnap szuverén államnak nyilvánították az addig Ukrajnához tartozó Krími Köztársaságot, egyúttal azzal a kéréssel fordultak az Oroszországhoz, hogy új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.

Március 18-án az orosz fővárosban Vlagyimir Putyin államfő és a krími vezetők aláírták a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz új jogi alanyokként való csatlakozásáról szóló megállapodást, amelyet az orosz parlament március 21-re jóváhagyott. Az orosz elnök még aznap aláírta a vonatkozó törvényt és létrehozták a Krími Szövetségi Körzetet. Azóta nagy ütemben zajlik a terület jogi, közigazgatási, gazdasági illesztése az orosz rendszerhez.

Sem Ukrajna, sem más külföldi állam, sem a nemzetközi szervezetek nem ismerik el a Krím Oroszországhoz csatolását.

Vlagyimir Putyin kedden bejelentette, hogy utasításba adja az elnöki hivatalnak és a kormánynak, hogy nyújtsanak segítséget a Délkelet-Ukrajnából érkező menekülteknek. Az intézkedést Ella Panfilovának, az orosz törvényhozás mellett működő emberi jogi biztosnak a jelentése alapozta meg, amely szerint egyre több a menekült az említett ukrajnai területekről, de ők nem mindegyik orosz régióban kapnak támogatást.