Jurij Szirotjuk, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt egyik parlamenti képviselője 2012 októberében felállt a biztonsági és védelmi bizottság ülésén és kijelentette, hogy ha Ukrajna nem fordítja meg a hadsereg lepusztulásának tendenciáját, és nem változtat a katonai stratégiáján, akkor "egy éven belül orosz csapatok fognak állomásozni az ország területén".

A politikus felszólalásakor a szvobodás bizottsági tagok egyetértően bólogattak, de ezt leszámítva tehetetlenek voltak. Viktor Janukovics akkori ukrán elnök és a kormányzó Régiók Pártja nem sokat törődött az ellenzéki véleményekkel.

"Mint kiderült, igazam volt" - mondta Szirotjuk. Oroszország időközben magához csatolta a Krímet, orosz csapatokat vezényeltek a két ország közötti határ térségébe, és a helyzet odáig fajult, hogy szakadár fegyveresek az ukrán hadsereg három helikopterét lelőtték csütörtökön Szlovjanszkban. A lázadók hőkövető rakétákat vetettek be, amelyeket az ukrán kormány szerint Moszkvától kaptak.

Ezek után ismét arról folyik a vita Kijevben, hogy miként lehetne fejleszteni a biztonsági erőket. A gyors javulás valószínűtlennek tűnik. A hadsereg leromlásához jelentős mértékben hozzájárult a tömeges hivatali korrupció, a politikai hozzá nem értés és az elit megosztottsága, amely az egész országot oroszbarát és EU-párti táborokra osztotta.

A függetlenség alatt az ukrán hadsereg nem erősödött meg, sőt ennek éppen az ellenkezője történt - mondta Dmitro Timcsuk, a kijevi Katonai és Politikai Tanulmányok Központjának vezetője. Szerinte az a legnagyobb hiba, hogy a vezetők nem alakítottak ki megfelelő stratégiát egy Moszkva általi megszállás esetére.

Az ukrán védelmi költségvetés a Szovjetunió 23 évvel ezelőtti felbomlása óta évről évre zsugorodott. Az ország 2002-ben még az éves költségvetési kiadások 6,8 százalékát fordította katonai célokra, ezzel szemben 2011-ben már csak 4, 2013-ban pedig mindössze 3,6 százalékát. A források szűkülésével a hadsereg létszáma is jelentősen megcsappant, bár a csökkentés egy része a hidegháború lezárulásával indokolható volt. Az ukrán fegyveres erőknek 1992-ben 780 ezer, 1999-ben 390 ezer, 2009-ben 245 ezer tagjuk volt, a hadsereg létszáma jelenleg 140 ezer fő.

Az ukrán vezetők éveken keresztül vakon bíztak az 1994-es budapesti memorandumban, amelynek aláírásával az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Kijev lemondott az atomhatalmi státusáról.

"Mi lemondtunk az összes nukleáris fegyverünkről, ők pedig megígérték, hogy megvédenek minket" - mondta az egyezményt aláíró Leonyid Kravcsuk volt ukrán elnök.

Az ukrán hadsereg 2010-ben határozottan Moszkva felé fordult, az újonnan megválasztott Janukovics elnök ugyanis nem látta szükségét a katonai kiadások növelésének, megelégedett a gyenge hadsereggel, mivel szövetségesként és védelmezőként tekintett Oroszországra.

Az elnök ehelyett a közvetlenebb irányítása alá tartozó belbiztonsági erők részére kezdte el átcsoportosítani a forrásokat, ez bebiztosította a hűségüket iránta és elősegítette a vele szövetséges oligarchák pénzügyi birodalmának megóvását - mutatott rá Szirotjuk.

A kormány 2010 és 2013 között huszonöt katonai támaszpontot adott át az önkormányzatoknak, amelyek pedig magánvállalatoknak adták bérbe. Tavaly novemberben további kilencvenhat ingatlant akartak átadni, de a tranzakciót végül meghiúsította Janukovics elmozdítása.

Az ukrán védelmi költségvetés tavaly 1,6 milliárd dollárral (355 milliárd forint) gazdálkodott. Timcsuk szerint ennek ellenére a 140 ezres hadsereg mindössze 6 ezer katonája vethető be a jelenleg harci cselekményekben. Ha a szakértőnek igaza van, akkor a fegyveres erők nehezen tudják majd feltartóztatni a szakadárokat, nem is beszélve az esetleges közvetlen orosz akciókról.

A védelmi minisztérium egyik tisztségviselője májusban közölte, hogy a háborúban szükséges felszerelések mindössze 40 százalékával rendelkeznek.

A tárca felhívást intézett a lakossághoz és egy emelt díjas telefonszámot indított, amelyet feltárcsázva 5 hrivnyával (94 forinttal) lehet támogatni a fegyveres erőket. Május 24-éig 124 millió hrivnyát (2,3 milliárd forintot) sikerült így összegyűjteni.

A nyugati országok is beszálltak a költségekbe, az Egyesült Államok például 3,5 millió dollár (776,5 millió forint) értékben nyújtott támogatást "halált nem okozó" felszerelések formájában.

Egyes ukrán oligarchák is segítik a hadsereget. Igor Kolomojszkij, Dnyepropetrovszk kormányzója például arra tett ígéretet, hogy üzemanyagot vásárol a páncélosoknak. Róla tudható, hogy emellett a lázadók ellen harcoló félkatonai csoportok legalább három zászlóalját is finanszírozza.

Ezek a csoportok technikailag a nemrégiben létrehozott ukrán Nemzeti Gárda alá tartoznak, sokan azonban attól tartanak, hogy megtagadják a parancsokat és önálló offenzívát fognak indítani a kelet-ukrajnai szeparatisták ellen.

"Van némi okunk az aggodalomra, de Ukrajnának jelenleg szüksége van ezekre az önkéntes csoportokra, hogy támogassák a hadsereget, amely lényegében semmire sem jó" - összegezte a helyzetet Szirotjuk.