A Választási aréna (Wahlarena) című műsort vitaként harangozták be, de inkább lakossági fórum jellege volt, a két politikus a hamburgi kikötőben felépített stúdióban összegyűlt választók kérdéseire válaszolt. A témákat így nem a csúcsjelöltek vagy a műsorvezetők, hanem a nézők határozták meg. Ennek tulajdonítható, hogy nem került terítékre több aktuális téma, amely érinti az EP-t és az Európai Bizottságot, felmerültek viszont olyan ügyek, amelyekhez kevés köze van az uniós intézményeknek. Például az ukrajnai válságról egy szó sem esett a másfél órás műsorban, előkerült viszont az egészségügyi ellátás, amely döntően tagállami hatáskör.

Az ARD műsora a második Juncker-Schulz tévévita volt a német nyelvterületen. A május 8-án - a német ZDF és az osztrák ORF közszolgálati televízió szervezésében - tartott első vitához hasonlóan ezúttal is kevés eltérés mutatkozott a két politikus elképzelései között.

Mindketten kifejtették például, hogy Törökország nem érett az uniós tagságra, és kiálltak a vízközmű-szolgáltatás köztulajdonban tartása mellett. Egyetértettek egyebek között abban, hogy a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalásokon az EU nem engedhet szigorú szabványaiból, és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megfigyelési botrányából okulva erősíteni kell a személyes adatok védelmét. Schulz és Juncker is hangsúlyozta, hogy Földközi-tenger nem válhat a jobb élet reményében az EU-ba induló afrikai vándorok tömegsírjává. Ugyanakkor míg a szocialista jelölt egy emberségesebb bevándorlási rendszer kidolgozását szorgalmazta, a néppárti politikus a fejlesztési segélyek növelésére helyezte a hangsúlyt, hogy helyben kezeljék a gondokat és "az embereknek ne kelljen lélekvesztőkön menekülniük" hazájukból.

Jean-Claude Juncker ismételten leszögezte, hogy nem fogad el támogatást szélsőséges jobboldali erőktől, és ha ilyen pártok szavazatain múlna megválasztása az Európai Bizottság élére, akkor nem vállalja el a brüsszeli bizottság elnöki tisztségét.

Martin Schulz a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítását és az adókerülés elleni fellépést nevezte a következő időszak legfontosabb feladatának, míg Juncker szerint a gazdasági növekedés beindítása és a foglalkoztatottság növelése az első számú feladat.

Az idei EP-választások eredményét - most első ízben - figyelembe kell venniük a tagországok vezetőinek, amikor javaslatot tesznek majd a parlamentnek arra, hogy ki legyen a következő öt évre az EB elnöke. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjét az EP-nek kell megválasztania. Minderről az unió alapszerződésének számító Lisszaboni Szerződés rendelkezik. Korábban az EB elnökét kizárólag a tagállamok vezetői választották ki.

A legutóbbi mérések szerint az Európai Néppárt növekvő előnnyel vezeti az európai pártcsaládok népszerűségi listáját az Európai Szocialisták Pártja előtt. A Europe Decides és a Burson-Marsteller által készített felmérés kedden közzétett eredménye alapján a néppárt az EP 751 képviselői helyéből 217-et szerezhet meg, míg a szociáldemokraták 201 mandátumhoz juthatnak. A múlt héten ugyanez a felmérés még valamivel szorosabb, 212-209-as mandátumarányt becsült a két nagy párt számára. A választásokat május 22. és 25. között rendezik meg, a tagállamok többségében, köztük Magyarországon is 25-én, vasárnap.