Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Az Európai Bíróság elmeszelte a közlekedési bírságok behajtásáról szóló irányelvet

Januárban lépett életbe a más tagországban elkövetett közlekedési kihágások büntethetőségét célzó uniós jogszabály, ám az Európai Bíróság május 6-i döntése érvénytelennek minősítette azt a jogalapot, amire az irányelvet annak idején építették. A jogszabály ideiglenes jelleggel 12 hónapig még él, addig kell megoldani a jogi korrekciót.

Három évnyi huzavona után sikerült 2011-ben lezárni annak az ambiciózus jogszabálytervezetnek a vitáját, amellyel az Európai Bizottság átfogó csomagban kívánta növelni a közlekedésbiztonságot a tagországokban. Az elképzelés lényege az volt, hogy amennyiben EU-polgárok hazájukon kívül, más uniós országban követnek el útbiztonságot veszélyeztető szabálysértést, az esetet ne úszhassák meg büntetlenül. A csomagot a három éves vita során több szempontból jelentősen felvizezték, előnyére szóló változást jelentett viszont, hogy a bizottsági részről kezdeményezett eredetileg öt szabálysértési területet utóbb nyolcra növelték.

A legjelentősebb változtatásba a Bizottság - miként az Európai Parlament is - csupán erőteljes tagállami nyomásra, és vonakodva ment bele: hogy ugyanis közlekedésbiztonsági szabályozás helyett "rendőrség közötti együttműködés" legyen az irányelv jogi alapja. Brüsszel ellenérzése ezzel a verzióval szemben olyan erőteljes volt, hogy egy évvel az elfogadása után - de még hatályba helyezése előtt, 2012-ben - maga a Bizottság "jelentette" fel az EU-tanácsot a luxemburgi bíráknál, és kezdeményezte, hogy a taláros testület mondja ki a helytelen jogalap-használatot az ügyben. Erre került sor most a héten, lényegében a Bizottságnak adva igazat, és egyúttal esélyt adva a brüsszeli testületnek, hogy az eredetileg elképzelt irányokba terelje vissza a csomag végrehajtását - írja a BruxInfo.

A jogszabály bevezetése előtt, ha egy EU-állampolgár az autójával egy másik uniós országban mondjuk ittasan vezetett, vagy gyorsan hajtott, az adott állam rendőrségének semmi esélye nem volt arra - eltekintve a helyszíni bírságolástól -, hogy büntetést szabjon ki és hajtson be a vétkestől. Mindennek hátterében az állt, hogy a bűnüldöző szerveknek nem volt lehetőségük arra, hogy lekérjék egy másik ország hatóságától egy sofőr adatait.

Ennek kívánt véget vetni az Európai Bizottság 2008 márciusában, amikor komplex közlekedési szabálysértési együttműködésre tett javaslatot. A testület előterjesztése szerint első körben az ittas vezetésért, a gyorshajtásért, a biztonsági öv használatának elmulasztásáért és a STOP-tábla figyelmen kívül hagyásáért járó büntetést lehetett volna behajtani külföldön is. A 2010-es belga elnökség kezdeményezésére a 2011-es magyar elnökség alatt a Tanács kiegészítette a listát a tiltott sávok (pl. buszsáv), a mobiltelefon és a motorosok esetében a bukósisak használatával. Ilyen, más tagállamban elkövetett közlekedési szabálysértések esetében tehát, az új jogszabály felruházta az elkövetés helyszíne szerinti rendőrséget azzal a joggal, hogy lekérje a származási ország nyilvántartásából az autó tulajdonosának adatait, és postáznia számára a büntetést.

Mindezzel - miként a témában jártas szakértők a BruxInfónak hangsúlyozták - nem jött létre egy új, nemzetek felett álló adatbázis, a jogszabály pusztán a tagállami nyilvántartások között teremtett átjárhatóságot, szigorú feltételek teljesülése esetén. Az összes adatforgalmat az EUCARIS rendszeren bonyolítják le, és a megállapodás értelmében a hatóságoknak kötelességük kiadniuk az állampolgáraik adatait a kérő tagállam részére.

A tagállamok két éves egy helyben toporgás után 2010-ben alaposan "kibelezték" a direktívát, mindenekelőtt megváltoztatták az irányelv jogalapját. Így vált az együttműködés közlekedésiből rendőrségi jellegűvé, és az eredetileg elképzelt egységes szankciók rendszere egy szimpla adatcsere-megállapodásra szűkült.

A jogalap megváltoztatása egyúttal lehetővé tette, hogy a bel- és igazságügyi együttműködésben csak mérsékelten részt vevő (vagy abból eleve kimaradó) országok leválljanak róla: Nagy-Britannia, Írország alapvetően nem része a bel- igazságügyi kooperációnak, így értelemszerűen a jogalapváltással többé ez a jogszabály sem vonatkozott rájuk, (bár csatlakozási joguk viszont lett volna, ha ilyet óhajtanak, ezzel azonban nem éltek). Dániának pedig kimaradási joga van, amivel Koppenhága élt is.

További részletek a BruxInfo oldalán.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×