Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Több kilométeres sor az új krími orosz határnál

Több kilométeres sor alakult ki vasárnapra a Krím félszigeti Armjanszk település térségében, ahol két napja orosz határellenőrző pont működik.

Az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat pénteken jelentette be, hogy kijelölték a március 21-én Oroszországhoz csatolt terület és Ukrajna között az orosz államhatárt és attól a naptól kezdve hatályosak a határátkelési szabályok a Krím félszigeten.

Sem Ukrajna, sem más államok nem ismerték el a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását.

Az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség munkatársának helyszíni beszámolója szerint az armjanszki autóbusz-állomástól az első ellenőrző pontig teher- és személygépkocsikból öt kilométeres sor alakult ki.

"Reggel hét óra óta vagyok itt, csak néhány kilométert haladtunk. Úgy tűnik, hogy ma már nem jutok el a rokonokhoz. Se vizet, se ételt nem hoztunk magunkkal, mit tegyünk? " - panaszkodott egy Andrejként bemutatkozó férfi, aki Odesszában élő családtagjaihoz igyekezett feleségével és két gyermekével. A krími férfi végül a határőrökhöz fordult, hogy engedjék előre.

A jelenetről így számolt be az orosz újságíró: "Annak ellenére, hogy az ukrajnai Herszon megyébe vezető szakaszon rengeteg a munka, az orosz határőrök figyelmesen meghallgatják Andrejt, majd udvariasan soron kívül a sorompóhoz engedték a családot szállító autót". A tudósító hozzátette, hogy az orosz katonák mintha abban versenyeznének egymással, ki az udvariasabb: magázzák az utasokat és nagyon nyugodtan viselkednek.

Két nappal ezelőtt a Krím félszigetről Herszon felé vezető úton felállított ellenőrző ponton naponta mintegy ezer gépjármű haladt át. Nagyon sok krími lakosnak most is állandó munkája van Ukrajnában, és vannak, akik vásárolni járnak át oda. Azt remélik, őket továbbra is átengedik a határon.

A Krím félszigetre beutazással nagyobb a probléma. Az ukrán oldalon 20 kilométeres sor alakult ki az újonnan felállított armjanszki határátkelő előtt. Egy krími határőrtiszt arról számolt be, hogy az ukránok szombat este több száz gépjárművet hagytak feltorlódni, majd azokat egyszerre "engedték rá" a krími határra. Egy Vlagyimir nevű férfi, aki a tudósítót Szimferopolig vitte, két napot töltött el a határ előtt álló sorban. "Szörnyű, ami ott van, mindenki gonosz, bosszút állnak rajtunk, vagy mi. Nyíltan árulónak neveznek bennünket, és azt mondják, hogy útlevelet és vízumot kell majd beszereznünk" - méltatlankodott a férfi. Vlagyimir elmondása szerint krími rendszámokkal több ukrán városba, így Harkivba és Dnyipropetrovszkba sem engedik be a gépkocsikat.

Moszkva és Kijev között a krími orosz határ kijelölésével csak erősödött a feszültség. Az ukrán hatóságok a múlt héten csütörtökön jelentették be, hogy korlátozzák a 16 és 60 év közötti orosz állampolgárságú férfiak beutazását Ukrajna területére.

Címlapról ajánljuk
Számok mutatják: nagyon megérheti a gyorsabb energiaátállás

Számok mutatják: nagyon megérheti a gyorsabb energiaátállás

A gyorsított energiaátmenet ezermilliárdos gazdasági hasznot, tartósan új munkahelyek és alacsonyabb energiaköltségeket eredményezne Magyarország számára; a Magyar Természetvédők Szövetségének részvételével a Klíma Akcióhálózat új projekttel rukkolt elő, amely égető problémákra jelentene hatékony megoldást. A projektet már a kormányzatnak is bemutatták, és pozitív fogadtatást kapott. Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelmi és energia projektvezetője az InfoRádióban beszélt a részletekről.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csapdába került az ázsiai szuperhatalom: egyetlen tengeri szoroson múlhat a jövője

Csapdába került az ázsiai szuperhatalom: egyetlen tengeri szoroson múlhat a jövője

Amikor az Egyesült Államok és Izrael idén február 28-án megtámadta Iránt, akkor aligha gondolta volna bárki, hogy az év végén még mindig ez fogja a legfontosabb témát jelenteni a globális energiaellátás és globális hatalom átalakulása szempontjából. Hormuz esete ugyanakkor másutt is felhívta a figyelmet a tengerszorosok fontosságára, és a vezető erőközpontok sebezhetőségére. Kínának is van miért aggódnia, ráadásul a felemelkedő nagyhatalom előtt jóval összetettebb kihívás áll: a saját érdekeinek az érvényesítésével okozhat olyan biztonsági kihívást, amivel éppen magának árthat a legjobban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×