A NATO-tanácskozásról kiadott nyilatkozat az együttműködés leállításának indokaként a Krím félsziget Oroszország által történt bekebelezésére hivatkozott. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elítélte Oroszország jogellenes ukrajnai katonai beavatkozását, azt, hogy orosz részről megsértették Ukrajna szuverenitását, területi épségét. "Nem ismerjük el Oroszország illegális és illegitim törekvését a Krím annektálására" - fogalmaztak a miniszterek. Egyúttal támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő misszióját. A külügyminiszterek emellett előirányozták, hogy a NATO erősíti együttműködését Ukrajnával.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter még a NATO-tanácskozáson közölte, hogy Lengyelország az Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz bekebelezése nyomán NATO-csapatok állandó jelenlétére tart igényt a területén.

Eközben felmondta az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásozatásáról Ukrajnával kötött szerződéseket keddi, rendkívüli ülésén az orosz parlament felsőháza. Az 1997-ben és 2010-ben kötött megállapodások felmondását egyhangúlag szavazta meg a 170 fős Szövetségi Tanács jelen lévő 134 tagja. Hétfőn az alsóházban is egyhangú döntés született arról, hogy semmisnek kell tekinteni az orosz Fekete-tengeri Flottával kapcsolatos négy szerződést. Az indoklás szerint a Krím félsziget és Szevasztopol város Oroszországhoz való csatlakozásáról március 18-án Moszkvában aláírt megállapodással tárgytalanná váltak az orosz-ukrán flottaegyezmények.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kedden Weimarban elmondta, hogy csak az ukrán és az orosz vezetés tárgyalása révén lehet rendezni a Krím félsziget hovatartozása körüli konfliktust, és a tárgyalásokat nemzetközi közvetítés mellett, napokon belül el kell kezdeni. A német diplomácia vezetője úgy vélte, hogy megjelentek az "enyhülés apró jelei" az ukrán válságban, hiszen megkezdte munkáját az EBESZ első száz megfigyelője, Oroszország pedig jelezte, hajlandó legalább egy zászlóaljat visszavonni az orosz-ukrán határ térségéből.

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára ugyanakkor kedden nem tudta megerősíteni azt az értesülést, hogy Oroszország csökkentené az ukrán határ közelében összevont katonai erőit.

A kijevi parlament kedden jóváhagyta, hogy közös hadgyakorlatokat tartsanak a NATO- és az EU-tagállamok erőivel idén május és október között Ukrajna területén, valamint a Fekete-tengeren.

Az ukrán törvényhozás ugyancsak kedden határozott az illegális félkatonai csoportok azonnali lefegyverzéséről, miután az éjjel Kijevben újabb incidenst okozott a radikális nacionalista Jobboldali Szektor (PSZ) egyik tagja, lövöldözésbe keveredve a Majdan Önvédelmének tagjaival.

A hatóságok felszólítására a Jobboldali Szektor (PSZ) ukrán nacionalista szervezet tagjai fegyvereik nélkül elhagyták kedden főhadiszállásukat, a kijevi Dnyipro szállodát, ahová korábban bemenekítették egy éjszaka lövöldöző tagjukat. A szervezet egyik tagja, Andrij Kozjubcsik előző este az ukrán főváros központjában, egy étterem előtt összeszólalkozott a Majdan Önvédelme nevű szervezet tagjaival, majd lövöldözni kezdett és megsebesített három embert.

Rusztam Minyihanov, az Oroszországhoz tartozó Tatárföld elnöke kedden közbenjárt a krími tatárok érdekében Vlagyimir Putyin elnöknél, és az orosz államfőtől egyebek között azt kérte, hogy Moszkva terjessze ki a márciusban Oroszországhoz csatolt félsziget tatár lakosságára a represszió sújtotta népek rehabilitációjára vonatkozó törvényt. Arra is felhívta Putyin figyelmét, hogy törvényesíteni kellene a kisebbségben élő tatárok Krímben való lakhatását, a tatár településeket.

Eközben Oroszország bojkottálta a krími tatár kisebbség jogainak szentelt, nem hivatalos tanácskozást az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az orosz ENSZ-misszió közleményében leszögezte, hogy a Lettország kezdeményezésére hétfőn összehívott nem hivatalos BT-ülés "nem helyénvaló", és egy újabb nemzetközi kísérlet arra, hogy elvonja a figyelmet a súlyos ukrajnai helyzetről.

A kijevi külügyminisztérium kedden közzétette, hogy azok a külföldiek, akik nem tartják be az ukrán jogszabályokat a Krím félszigetre történő beutazáskor, illetve ott-tartózkodáskor, büntetéssel, továbbá akár nemzetközi szankciókkal is sújthatók mint olyan személyek, akik támogatják az ukrán terület átmeneti megszállását. A tárca ezt válaszolta az orosz külügyminisztérium előző napi bejelentésére, miszerint külföldiek most már csak orosz vízummal utazhatnak a félszigetre.

Kárpátalja megye ügyésze kedden utasította az illetékes ukrán szerveket, hogy kövessék figyelemmel minden párt és szervezet nyilatkozatait azzal kapcsolatban, hogy tartalmaznak-e az ukrán állammal szembeni szeparatizmusra való felhívást.

Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója elmondta, hogy sem Kárpátalján, sem Magyarországon nincs támogatottsága az "egyes magyar szervezetek" nemzeti-kulturális autonómiával és kettős állampolgársággal kapcsolatos szeparatista nyilatkozatainak, s "provokációjukra" az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatnak (SZBU) kell reagálnia.