Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Véget kell vetni az Antarktisz vizein folytatott bálnavadászatnak

A hágai Nemzetközi Bíróság hétfőn elrendelte, hogy Japán átmenetileg hagyjon fel az Antarktisz vizein folytatott bálnavadászattal, mondván, hogy az a tokiói kormány álláspontjával ellentétben nem tudományos célokat szolgál.

Ausztrália 2010-ben fordult az ENSZ legfőbb bírói szervéhez, hogy azt kérve, vessen véget "a tudomány leple alatt" végzett, valójában kereskedelmi célú bálnavadászatnak a Déli-óceánon.

A testület tizenkét tagja a határozat mellett, négyen pedig ellene foglaltak állást. Peter Tomka, az ülésen elnöklő szlovák bíró elmondta, hogy a tudományos program nem indokolja a sarkvidéken lemészárolt csukabálnák magas számát, a japán társaságok ezekből évente nyolcszázötven példányt, valamint ötven hosszúszárnyú- és ötven közönséges barázdásbálnát vadászhatnak le Tokió engedélyével.

A bíróság szerint a program kidolgozása és megvalósítása nem a hivatalos célok elérését szolgálja. Az ítélet kimondja, hogy a bálnavadászat a nemzetközi jog szerint akkor lehetne igazolható, ha egy jobban kidolgozott tudományos program szolgálna az alapjául.

A hágai székhelyű szervezet elrendelte, hogy Tokió egészen addig hagyjon fel a bálnavadászati engedélyek kibocsátásával, amíg a programot újra nem írják.

Bár a határozat jelentős győzelmet jelent Ausztrália és a tevékenységet erkölcsi okokból ellenző környezetvédelmi csoportok számára, nem jelenti a bálnavadászat végét.

Japán társaságok a Csendes-óceán déli részén is vadásznak bálnákra, Norvégia és Izland pedig elutasítja a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) által 1986-ban elfogadott rendeletet, amely tiltja a kereskedelmi célú bálnavadászatot. Tokió a rendelet hatálya alól kibúvót keresett, ennek módja, hogy a kutatási célú bálnavadászatot bizonyos megkötésekkel engedélyezi az IWC.

Környezetvédők azon véleményüknek adtak hangot, hogy a bíróság döntésének következtében az izlandi és a norvég kormányon is nőni fog a nyomás, hogy vizsgálják felül bálnavadászati programjukat.

Tokió szerint Ausztrália rá akarja kényszeríteni a kulturális normáit Japánra, a kormány képviselője ezt ahhoz hasonlította, mintha a hinduk azt követelnék, hogy nemzetközileg tiltsák be a marhák levágását. Japán ennek ellenére azt ígérte, hogy tiszteletben tartja a bíróság döntését.

A legnagyobb bálnavadász országok, Japán, Norvégia és Izland bálnavadászai évente mintegy kétezer példányt ejtenek el. Érvelésük szerint a tengerekben él annyi bálna, hogy folytathassák a vadászatot.

Ausztrália viszont déli vizeit a bálnák védett övezetévé nyilvánította, és már hosszú ideje lobbizik amellett, hogy tiltsák be a bálnavadászatot.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×