Kívülről szemlélve Észak-London egyik templomát, csupán a kiszűrődő popzene és a söröshordók garmadája árulkodik arról, hogy az épület nem vallási célokat szolgál. Az 1902-ben emelt templom külseje semmit sem változott, ám belül már egy ír pub üzemel. Az oltár helyén hatalmas bár magasodik, a padokat fehér asztalok, zsámolyok és szerencsejáték-automaták váltották fel.

"Ha ez templom lenne, akkor mindössze egy-két ember lézengene itt, de péntekenként és szombatonként ez a hely bizony tömve van" - mondta egy helyi építőmunkás, hozzátéve, hogy egyfajta tiszteletet érez az épület iránt. "Nem bánom, ha lerészegednek az emberek, de annak nem örülnék, ha összekaristolnák az oszlopokat" - mondta.

A vallás évek óta visszaszorulóban van Nagy-Britanniában és a templomokat felügyelő szervek egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy újragondolják a nagy méretű és hatalmas fenntartási költségekkel járó ingatlanok sorsát.

Az anglikán egyház szigorú szabályokkal rendelkezik a templomok utóéletéről. Ezek értelmében egy épületet csak akkor lehet eladni, ha az illetékes bizottság jóváhagyta az ingatlan jövőbeli használatára vonatkozó terveket.

"A templomokat nem lehet erotikus boltokká, szerencsejátékra alkalmas helyekké és ehhez hasonló dolgokká alakítani" - magyarázta Jeremy Tipping, az anglikán egyház illetékese. Mindezek ellenére számos templomtulajdonos megkapta már a jóváhagyást, amelynek eredményeként Manchesterben mászóközpontként, Bristolban artistaképzőként, más városokban pedig szikh templomként, élelmiszer-áruházként és könyvtárként született újjá egy-egy templom.

Az anglikán egyház mintegy ötszáz templomot bontatott le 1969 és 2011 között, illetve több mint ezer épület felszenteltségét szüntették meg és adták el, illetve bérbe az ingatlanokat. A hajdani templomokat legtöbbször otthonokká alakítják át: Londonban például héthálószobás, medencés házat varázsoltak egy korábban vallási célt szolgáló ingatlanból, amelyet tavaly 50 millió fontért (18,5 milliárd forint) árultak.