A védelmi miniszter leváltását célzó javaslat csak másodszori nekifutásra ment át a törvényhozáson, azt követően, hogy a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) párt a frakciók közötti konzultációt kezdeményezett, majd a képviselők újra szavaztak. A védelmi tárca új ideiglenes vezetőjének Mihajlo Koval határőr tábornokot választották meg.

Ihor Tenyuh közben bejelentette: megállapodtak Oroszországgal, hogy fegyverzetükkel együtt hagyhatják el a Krím félszigetet az ott állomásozó ukrán katonák. Szavai szerint már megvan a terv a katonák, a haditechnikai eszközök és a hadihajók kivonásáról. A miniszter úgy vélekedett, hogy ezáltal sikerül megőrizni az ukrán haditengerészet "magját", ami hozzájárul Ukrajna védelmi képességeinek növeléséhez.

Lőfegyverrel megölték keddre virradóra a radikális Jobboldali Szektor (PSZ) nevű ukrán szervezet egyik vezetőjét - jelentette Kovács Andrea, az MTI tudósítója. Olekszandr Muzicsko holttestét a nyugat-ukrajnai Rivne közelében, Barmakiban találták meg. Halálának körülményeiről ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el a belügyminisztérium részéről. A legfrissebb értesülések szerint egy különleges rendőri alakulat tagjai lőtték le. Állítólag őrizetbe akarták venni, de ő szökni próbált és tüzet nyitott a rendőrökre.

Dmitro Jaros kijevi sajtótájékoztatóján Arszen Avakov belügyminiszter mihamarabbi távozását követelte, valamint a Szokil különleges rendőri alakulat tagjainak büntetőjogi felelősségre vonását Muzicsko megöléséért. "Nem nézhetjük tétlenül az ukrán belügyminisztérium ellenforradalmi tevékenységét" - hangoztatta, s kifejtette, hogy mindez az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) Ukrajna destabilizációját célzó tervének része. Jaros leszögezte, hogy a Jobboldali Szektor békét, stabilitást, nyugalmat akar Ukrajnában, "a belügyminisztérium munkatársainak efféle tetteit azonban nem fogja tétlenül nézni".

A tárca vezetője újságírók kérdésére válaszolva leszögezte, hogy "áll elébe a kihívásoknak, ha bűnözők fenyegetik".

Muzicsko a Jobboldali Szektor nyugat-ukrajnai "koordinátora", gyakorlatilag a szervezet második számú vezetője volt. A szervezet a kijevi Függetlenség tere tüntetőinek szélsőséges nacionalista önvédelmi egységeiből alakult az év elején, és meghatározó szerepet játszott Viktor Janukovics ukrán elnök rendszerének megbuktatásában.

Moszkva továbbra is érdekelt a G8-as csoportban részt vevő államokkal való kapcsolattartásban minden szinten - közölte Vlagyimir Putyin szóvivője. Az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada vezetői hétfőn Hágában döntöttek arról, hogy a krími válság miatt nem rendezik meg júniusban Szocsiban a hét legfejlettebb ipari ország (G7) és Oroszország 1998 óta létező együttműködési fórumának, a G8-as csoportnak a csúcstalálkozóját. Moszkvában arra is emlékeztetnek, hogy a világ hét vezető ipari állama nem zárhatta ki Oroszországot a G8-as csoportból, csupán felfüggeszthették részvételüket - jelentette Kegyes Csilla, az MTI moszkvai tudósítója.

A Hágában, egy nemzetközi nukleáris csúcstalálkozón tartózkodó Barack Obama aggodalmának adott hangot, hogy Oroszország újabb ukrajnai területeket kebelezhet be, egyúttal pedig figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy tartózkodjon ettől. Az Egyesült Államok elnöke a nyugati szankciókat is felemlegetve így fogalmazott: az orosz elnöknek "egész egyszerűen meg kell értenie, hogy döntéshelyzetbe került". Obama emellett rosszallását fejezte ki az ukrán határ mentén állomásoztatott orosz katonák létszámának növekedése miatt, s úgy értékelte, hogy a csapatok megerősítése Ukrajna megfélemlítésére irányul.

A NATO főtitkára szintén aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Oroszország nagy létszámú katonai erőt vont össze az ukrán határ közelében - jelentette Kárpáti János, az MTI tudósítója. Anders Fogh Rasmussen elmondta, hogy a NATO konzultációkat folytat Ukrajnával az együttműködés bővítésének lehetőségeiről. A főtitkár egyúttal valamennyi szövetséges tagállamot biztosította arról, hogy a NATO felkészült a hatékony kollektív védelemre.

Ukrajna egy olyan határozattervezetet köröztet az ENSZ Közgyűlésében, amely megerősítené az ország területi egységét, és érvénytelennek mondaná ki a krími népszavazást, amelynek alapján Oroszország magához csatolta a félszigetet. A világszervezet közgyűlésének határozatai nem kötelező érvényűek az országokra nézve, de jól tükrözik a nemzetközi közösség véleményét az adott ügyekben. A közgyűlés csütörtökön ül össze, és valószínűleg szavaz a tervezetről.

A magyar külügyminisztérium nem javasolja a magyar állampolgároknak, hogy bármilyen célból a Krím félszigetre utazzanak. A konzuli szolgálat honlapján a Krímben a március 16-ai népszavazás után kialakult rendkívül bizonytalan, veszélyes politikai és biztonsági helyzetre figyelmeztetnek. A már ott tartózkodó magyaroktól azt kérték, hogy lehetőség szerint minél előbb hagyják el a területet. A konzuli szolgálat azt is javasolja, hogy az utazást Ukrajna keleti és déli megyéibe ugyancsak halasszák el, annak ellenére, hogy Kijevben és az ország más - középső és nyugati - régióiban a helyzet fokozatosan normalizálódik.