Infostart.hu
eur:
363.75
usd:
312.83
bux:
147542.85
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária

Törvényt módosít a duma a krími csatlakozás érdekében

Az orosz törvényhozás alsóháza (duma) a jövő péntekre tűzte ki a Krím félsziget csatlakozását lehetővé tevő törvénymódosítási javaslatot - jelentették be a duma vezető testületének keddi ülését követően.

Az orosz parlamentbe az Igazságos Oroszország ellenzéki párt képviselőcsoportja már február 28-án benyújtotta tervezetét, amely egyszerűsítené a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz való csatlakozását.

A Szergej Mironov vezette frakció azt a 2001-es törvényt akarja megváltoztatni, amely az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolását szabályozza. Elképzelésük szerint egy adott külföldi terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni. Azt is rögzítenék az orosz törvényben, hogy az elszakadni vágyó terület Oroszországhoz csatolása akkor is megtörténhessen, ha nincs erről nemzetközi egyezmény az ebben érintett állam és Oroszország között.

A múlt csütörtökön a krími Autonóm Köztársaság törvényhozása elvi döntést hozott az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról és előre hozta a népszavazás megtartását erre a vasárnapra.

A Szimferopolban született elhatározást az orosz törvényhozás mindkét házában támogatják. A múlt pénteken erről biztosították az Állami Dumában és a Szövetségi Tanácsban is Volodimir Konsztantyinovot, a krími törvényhozás elnökét és az általa vezetett küldöttséget. Az orosz származású politikusokat hősként ünnepelték Moszkvában.

Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke Konsztantyinovot és a küldöttség többi tagját fogadva közölte, amennyiben a Krím félsziget lakossága megszavazza az Oroszországi Föderációhoz csatlakozást, akkor a terület befogadására vonatkozó eljárást az alkotmányba foglalt szabályok szerint fogják végrehajtani. A politikus nem adott konkrét választ arra, mennyi idő alatt megy végbe a befogadási folyamat és azt sem tudta megmondani, hogy a Krími Autonóm Köztársaság milyen státust kaphat az Oroszországi Föderáció tagjaként. Csak annyit mondott, hogy a terület az orosz állam teljes jogú tagja lesz.

Matvijenko hangoztatta, hogy a krími népszavazás átlátható és tisztességes lesz, mert erről az ottani vezetés gondoskodni fog. Az orosz parlament megfigyelőket küld a Krímbe a referendum ellenőrzésére.

Címlapról ajánljuk
7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

A légszennyezés világszerte évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc embernek a WHO ajánlásainál rosszabb minőségű levegőt kell belélegeznie. Bár a helyzet javult, a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik. Az ENSZ 2019-ben nyilvánította szeptember 7-ét a Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi napjává. A légszennyezés ugyanis még mindig az egyik legnagyobb környezet-egészségügyi kihívás. A témáról Varga Judit, a HungaroMet Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter viszonválasza: „ne hazudjon bele az emberek szemébe”

Parlamenti viszonválaszában belügyminisztériumi számokkal szembesítette a kormányfő a KDNP-s ex-belügyminiszterhelyettest. Rétvári Bencét és Torockai Lászlót is hazudozással vádolta, és beszámolt egy szombati programjáról.
Exkluzív interjú Charles Simonyival: ez nem AI-buborék, még csak a felszínt kapargatjuk

Exkluzív interjú Charles Simonyival: ez nem AI-buborék, még csak a felszínt kapargatjuk

„Ha az AI-nak mondunk valamit, és nem vagyunk megelégedve az eredménnyel, akkor az a mi hibánk” – mondta a Portfoliónak adott exkluzív interjújában Charles Simonyi. A Microsoftnál 77 évesen is aktív programozó szerint a mesterséges intelligencia korában nem eltűnik az ember feladata, hanem átalakul: egyre fontosabbá válik majd pontosan megfogalmazni, mit is akarunk a gépektől. A korábban többek között a Word és az Excel fejlesztését is vezető szakember a gőzgépek korai korszakához hasonlította az AI jelenlegi állapotát: szerinte a technológia már működik és rendkívül hasznos, de az elméleti megértése még hiányos. Bár a biztonsági kérdéseket fontosnak tartja, úgy véli, korai lenne ezekből jelenleg fejlesztési korlátozásokat levezetni, előbb jobban meg kellene érteni, hogyan működik valójában az AI. A kétszeres űrutazóval a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen beszélgettünk, ahová az idei tanév megnyitójára érkezett előadást tartani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×