Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Kijev: lövések az utcákon, verekedés a parlamentben

Újabb lövöldözés kezdődött péntek délelőtt az ukrán főváros központjában: a belügyminisztérium közlése szerint a "kijevi rendbontások résztvevői" nyitottak tüzet a rendőrökre.

A tárca közleménye szerint a Függetlenség teréről a parlamenthez vezető Insztitutszka utcában nyitottak rájuk tüzet ismeretlenek, akik a törvényhozás épületéhez akartak eljutni.

Közben a Majdanon, azaz a Függetlenség terén felállított színpadon megjelent 25, Lviv megyéből a tüntetők védelmére érkezett rendőr egyenruhában és szolgálati fegyverükkel. A több ezer demonstráló kitörő örömmel fogadta és üdvrivalgással köszöntötte őket a fővárosban. Az egyik parancsnok közölte, hogy még újabb, a tüntetőkhöz átálló rendőrök érkezése várható a nyugati országrészből.

Közben péntek délelőtt megkezdődött, de rövid időn belül botrányba is fulladt a parlament ülése. Volodimir Ribak, az ukrán parlament elnöke délután négy óráig szünetet akart elrendelni. A bejelentésre viszont három ellenzék párt képviselői az elnöki pulpitushoz rohantak, követelve az ülés folytatását. Ezek után az elnöki emelvény köré gyűlt több ellenzéki és kormánypárti honatya, akik ökölharcban igyekeztek eldönteni, hogy legyen-e szünet, vagy sem. A házelnök a dulakodás miatt visszavonta a szünetre vonatkozó kezdeményezését.

Előzőleg a házelnök közölte, hogy aláírta az előző nap, a tűzszünet helyreállításáról és a terroristaellenes művelet leállításáról elfogadott parlamenti határozatot.

Ribak kijelentette, hogy a törvényhozásnak pénteken szavaznia kell a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről. Az ukrán média korábbi híradásai szerint a régi alkotmány visszaállítása része a Viktor Janukovics államfő és az ellenzék által péntekre virradóra kialkudott egyezségnek.

Később a plenáris ülésről mégis szünetre vonultak ki a képviselők, hogy a frakciók egyeztessék az Arszenyi Jacenyuk ellenzéki vezető által beterjesztett törvényt a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről.

Az ukrán parlament a 2004-es narancsos forradalom után módosította az alkotmányt, korlátozva az elnöki jogköröket, de 2010-ben az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a módosításokat. Viktor Janukovics akkor hivatalba lépett elnök ennek köszönhetően visszakapta a Leonyid Kucsma exállamfő hivatali idejében az ország első számú vezetője számára az alkotmányban rögzített széles jogköröket.

Az ukrán ellenzék közben újabb javaslatot terjesztett a törvényhozás elé. Eszerint az ellenzékiek kezdeményezik, hogy a parlament olyan törvényt fogadjon el, amely felmentené a kormányellenes tüntetés résztvevőit a büntetőjogi felelősség alól és előirányozná Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök szabadlábra helyezését.

"Azt javasoljuk, hogy ne az amnesztiáról szóló törvényről szavazzunk pénteken, hanem a büntetőjogi felelősség alóli felmentésről. Szorgalmazzuk továbbá Julija Timosenko elengedését" - közölte a parlamentben felszólalva Arszenyij Jacenyuk, a bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt frakcióvezetője.

Eközben viszont sajtóhírek szerint hangos vita hallatszik ki az ellenzékiek egyeztetéséről. Kiszivárgott hírek szerint állítólag a képviselők közül sokan nem értenek egyet frakcióvezetőikkel abban, hogy bármiféle megállapodást írjanak alá Janukovics elnökkel a válság rendezését illetően.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×