A Közép-európai Egyetemen az EU szakpolitikáiról rendezett tanácskozáson a kutató kiemelte: bevándorlóknak általában azokat nevezik, akik nem abban az országban élnek, ahol születtek, és gyakran a gyermekeiket, az unokáikat is annak tekintik még.

Bár a legtöbb nyugat-európai bevándorló a térség más országaiból érkezik, őket nem számítják a bevándorlók közé, ahogyan azt David Cameron brit miniszterelnök utóbbi időkben tett nyilatkozatai is mutatják - emlékeztetett.

Közölte: a Svájcba érkezők nagy része a szomszédos országokban született, Franciaországba pedig - a gyarmati múlt örökségeként - a legtöbben Algériából, Marokkóból, továbbá Portugáliából, Olaszországból és Spanyolországból mennek. Nagy-Britanniába - ugyancsak a gyarmati rendszer miatt - Indiából és Pakisztánból érkeznek a legtöbben, és bár utánuk valóban Lengyelország a legnagyobb "küldő ország", a sorban Írország és Németország következik - magyarázta.

Arra is kitért, hogy Magyarország különleges helyzetben van, hiszen a legtöbb bevándorló a szomszédos Romániából és Szerbiából érkező magyar nemzetiségű ember, de sokan jönnek Németországból, Ausztriából és Kínából is. Megjegyezte: Lengyelországba a legtöbben Ukrajnából, Fehéroroszországból és Németországból mennek, Oroszországba pedig Ukrajnából és Kazahsztánból.

Soltész Béla hangsúlyozta: a bevándorlásnak van kedvező hatása is a fogadó országra, mert a bevándorlók munkaerőt jelentenek, a munkájukkal hozzájárulnak a szociális rendszer fenntartásához, és csökken a munkanélküliség az általában kevésbé népszerű és veszélyes állásokban. Emellett nő a kulturális sokszínűség, javulhat a kapcsolat a bevándorlók hazájával, és akár még a két ország kereskedelme is bővülhet.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bevándorlás miatt a fogadó országban csökkennek a bérek, a bevándorlók a helyiek elől foglalnak el állásokat, nő az idegengyűlölet, a terrorfenyegetettség és a bűnözés.

A szakértő a bevándorlók szülőhazájára tett kedvező hatások között említette a munkanélküliség csökkenését és az érdekérvényesítő képességet növelő diaszpórahálózat kiépítését.

Hátrányos azonban - tette hozzá - , hogy a bevándorlók hazájában az oktatásra fordított közpénz egy részét gyakorlatilag elpazarolják, a szakképzett munkaerőből hiány alakul ki, kevesebb az adófizető és nő a politikai passzivitás, mert az emberek úgy érzik, felesleges megpróbálni változtatniuk a dolgokon, ha el is mehetnek külföldre.

A kutató az EU céljairól azt mondta, az unió igyekszik biztosítani a legális bevándorlás kereteit, egyúttal az illegális bevándorlás megelőzésére, csökkentésére törekszik.