Az elemző emlékeztetett: a korábbi bővítések alkalmával kialakult gyakorlat szerint a legnehezebb fejezetekkel kezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Szerbia esetében a bíróságokról és alapvető jogokról szóló, a bel- és igazságügyi együttműködés kérdéseivel foglalkozó, valamint a Koszovóval ápolt viszony rendezését tartalmazó fejezet - sorolta.

Véleménye szerint Koszovó kérdése mellett kiemelt ügynek számítanak a jogállami és igazságügyi reformok, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni intézkedések, a közigazgatás reformja, a médiaszabadság, az üzleti környezet javítása, a kisebbségek, főleg a romák helyzetének javítása, továbbá a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok.

Huszka Beáta szerint ezek közül a csatlakozási tárgyalások legfontosabb és legnehezebb feltétele a vitás kérdések megoldása Koszovóval. Ez az ügy mostanra szinte átvette a Hágával folytatott együttműködés feltételének helyét, amely 2011-ig meghatározta Szerbia kapcsolatát az Európai Unióval. Hága már nem kiemelt téma: az Európai Bizottság őszi országjelentése alapján Szerbia megfelelően együttműködik a hágai Nemzetközi Törvényszékkel - idézte fel. Hozzátette: miután 2011-re Szerbia kiadta a legkeresettebb háborús bűnösöket, az EU szempontjából Koszovó vált az elsőrendű kérdéssé.

Az, hogy január 21-én elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, nagy mértékben köszönhető annak, hogy sikerült 2013 áprilisában Pristinával kétoldalú megállapodást aláírni - közölte. Mivel a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok rendezése az egész csatlakozási folyamat legnehezebb része lesz, nem véletlen, hogy ez az egyik fejezet, amelyet az elsők között nyitnak meg.

A kutató hangsúlyozta: a csatlakozási tárgyalásokat és a koszovói párbeszédet párhuzamosan folytatják majd, egymással szorosan összekapcsolva. A párbeszéd következő fordulója január 28-án lesz, és hamarosan folytatódnak az Európai Unió és Koszovó közötti tárgyalások a stabilizációs és társulási megállapodásról.

Arra is kitért, hogy Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai lezárásának feltétele, a szerb-koszovói, jogilag kötelező megállapodás aláírása. Ez az egyezmény a kétoldalú kapcsolatok normalizálását tartalmazná. Bár nem lehet tudni, hogy ez pontosan mit jelent majd, annyi mindenesetre biztos, hogy rendezni kell a vitás ügyeket, tehát folytatódnia kell a párbeszédnek - vélekedett.

Huszka Beáta kiemelte: Horvátországnak nyolc évbe telt a tárgyalások lezárása, és minden bizonnyal Szerbiának sem megy majd gyorsabban. Horvátország esetében a Szlovéniával fennálló határvita tíz hónapon át blokkolta a folyamatot, Szerbiának pedig Koszovó ügye jelenthet majd hasonló akadályt.

Ráadásul az EU Románia és Bulgária csatlakozása óta nagyon komolyan veszi a jogállami reformokat, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet - közölte. Azért nyitják meg elsőként ezeket a fejezeteket, hogy legyen elég idő a megfelelő intézkedésekre ezeken a területeken, amelyek hagyományosan nagy kihívást jelentenek a nyugat-balkáni országoknak.

A szakértő a tagállamok álláspontjával kapcsolatban közölte: Németország eddig is nagyon szigorú volt Koszovó miatt Szerbiával szemben. Várhatóan továbbra is odafigyel, miként hajtja végre Szerbia az eddigi megállapodásokat.

Kedden tartják a szerb uniós csatlakozási tárgyalások nyitóülését, amelyre a szerb küldöttség élén Ivica Dacic miniszterelnök érkezik az unió székhelyére, hogy kellő súlyt adjon egy hosszú, nehéz folyamat fontos állomásának.

Szerbia már 2012 márciusában elnyerte az EU-tagjelölti jogállást, de a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdése csak azután kerülhetett napirendre, hogy jelentős eredmények születtek a Belgrád-Pristina viszony normalizálását célzó, uniós közvetítéssel folyó egyeztetéseken. Az uniós tagságra pályázó országnak összesen 35 témafejezetet áttekintve kell megállapodásra jutnia az EU-val abban, hogy mikorra, milyen ütemezésben, milyen lépésekkel veszik át az unió belső előírásait, a legáltalánosabb alapelvektől a legkonkrétabb részletszabályokig.