Az ítélet nem jogerős. A vádlott ügyvédje azonnal bejelentette, az írásos indoklás kézhezvétele után fellebbezni fog a horvát Legfelsőbb Bíróságnál és az Alkotmánybíróságnál.

Perkovicot és egy másik volt jugoszláv titkosszolgálati vezetőt azzal vádolják Berlinben, hogy közük volt egy emigráns horvát üzletember 1983-as németországi meggyilkolásához. Berlin a két kérfi kiadását kérte Zágrábtól. A másik volt titkosszolgálati vezető ügyében csütörtökön dönt egy másik horvát bíróság.

A Zágráb megyei bíróság helyettes szóvivője elmondta, hogy a bírói tanács nem fogadta el Perkovic védőügyvédjének érvelését, aki az elévülésre hivatkozva kérte a kiadatás megtagadását. A bíróság szerint az ügyben nem lehet szó elévülésről. A szóvivő emlékeztetett: a megyei bíróság nem mehet szembe a Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletével, amely korábban hasonló esetben a kiadatás mellett döntött. A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy az ítélet indoklásának kézhezvétele után három napig lehet fellebbezni a Legfelsőbb Bíróságnál.

Perkovic ügyvédje a fellebbezésben kérni fogja a kiadatás felfüggesztését. A 24sata című napilap internetes beszámolója szerint ez azt jelentheti, hogy ha a horvát Legfelsőbb Bíróság meg is erősíti a megyei bíróság ítéletét, fellebbviteli fórumként még ott marad az Alkotmánybíróság, amelyet már nem kötnek határidők.

Perkovicot január elsején Zágrábban őrizetbe vették a horvát hatóságok, majd néhány nappal később elengedték, így szabadlábon - bár lakhelyelhagyási tilalom mellett - várhatja az eljárás lefolytatását.

A letartóztatást egy január elsején életbe lépett horvát törvénymódosítás tette ehetővé. Ennek alapján a horvát hatóságok az európai elfogatóparancsnak attól függetlenül érvényt tudnak szerezni, hogy mikor történt a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény.

Perkovic és mások előállítását korábban akadályozta, hogy a zágrábi parlament tavaly június 28- án - három nappal az ország EU-csatlakozása előtt - elfogadott egy törvénymódosítást, amely csak a 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt körözött horvát állampolgárok kiadatását engedélyezte az EU más tagállamainak.

Az Európai Bizottság az európai elfogatóparancs "nem megfelelő alkalmazása" miatt szeptember 18-án szankciós eljárást indított Horvátország ellen. Egy héttel később Orsat Miljenic horvát igazságügyi miniszter megígérte Viviane Redingnek, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének, hogy Zágráb összhangba hozza az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló jogszabályát az EU-joggal.