A parlament elé került törvényjavaslat engedélyezné a hozzáférést a telefon- és internethasználat közben keletkezett adatokhoz a francia hírszerzésnek, amelyek így felderíthetné és valós időben követhetné a terrorizmussal gyanúsított célszemélyeket. A törvénytervezet szélesítené azon jogosultak körét is, akik hozzáférhetnének ezekhez az információkhoz.

A törvény nemcsak az automatikusan keletkezett, úgynevezett metaadatokhoz biztosítana hozzáférést, hanem például azt is lehetővé tenné a jogosultak számára, hogy elérjék az internetes oldalakon és a felhőalapú informatikai szolgáltatásokban tárolt tartalmakat. A hírszerzők bizonyos esetekben nemcsak a terrorizmus elleni küzdelem részeként igényelhetnének adatokat, hanem ipari kémkedés miatt is.

A törvény olyan állandó jellegű jogosítványokkal ruházná fel a francia hírszerzési szolgálatokat, amelyekhez hasonlóakat az Egyesült Államok hírszerzési ügynökségei a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően is csak ideiglenesen kaptak meg.

Bírálói szerint a jogszabály anélkül terjesztené ki a kormány hatalmát, hogy fejlesztené az ellenőrző mechanizmusokat. Szakértők attól is tartanak, hogy a törvény elfogadása eltántorítaná az internetes vállalkozásokat attól, hogy Franciaországban telepedjenek le.

A törvényhozás mindkét háza elfogadta a törvényt, azonban eltérő változatban. A szenátus kedden újravizsgálta az ügyet, a cél a két verzió összehangolása volt.

A tervezet híre sokakat meglepett, különösen azután, hogy Párizs felháborodásának adott hangot és magyarázatot követelt az Egyesült Államoktól azon októberi sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint Washington kiterjedt telefonos adatgyűjtési programot folytatott Franciaországban. A Le Monde című francia napilap hétfői cikke szerint az NSA harminc napon át, 2012. december 10. és 2013. január 8. között 70,3 millió adatot rögzített franciaországi telefonhívásokról. Az újság Edward Snowden, a titkos adatgyűjtési botrányokat kirobbantó volt NSA-munkatárs által közzétett aktákra hivatkozott.