Kerry rámutatott: a tárgyalásoktól függ, hogy mit engedélyeznek majd egy országnak (Iránnak) a szabályok keretei között.

"A kezdeti szakaszában vagyunk annak meghatározásában, hogy létezik-e vagy sem olyan első lépés, amelyet megtehetnénk. Biztosíthatom önöket, hogy ezt (az urándúsítás jogának kérdését) nem oldjuk meg az első lépésben, bármi is legyen ez a lépés" - mondta az amerikai diplomácia vezetője.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem fogad el olyan megállapodást, amely eszközül szolgálhatna Iránnak az "időnyeréshez" ahhoz, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen ki, vagy amely nem ad választ az alapvető amerikai aggodalmakra. Kerry szerint ugyanakkor a genfi tárgyalások egy évtized óta a legjobb esélyt jelentik arra, hogy haladást érjenek el és visszafejlesszék az iráni nukleáris programot.

A külügyminiszter kijelentette, hogy a loja dzsirga (a törzsi vezetőkből és vénekből álló afgán testület) csütörtökön kezdődő tanácskozása előtt sikerült elsimítani a 2014 utáni időkre szóló amerikai-afgán biztonsági megállapodással kapcsolatos utolsó vitákat, beleértve azt is, hogy az amerikai katonák milyen feltételek mellett hatolhassanak be az afgán otthonokba.

Kerry megerősítette, hogy a megállapodást - amelynek megkötése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy amerikai és más szövetséges erők 2014 után is a közép-ázsiai ország területén állomásozhassanak - jóvá kell hagynia a loja dzsirgának.

John Kerry, aki elmúlt két nap alatt kétszer is beszélt telefonon Hamid Karzai afgán elnökkel cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint tárgyalópartnere ahhoz kötötte volna az alku megkötését, hogy az Egyesült Államok - lehetőleg személyesen Barack Obama - kérjen bocsánatot az amerikai katonai akciók következtében életüket vesztett polgári áldozatokért. Ugyanakkor kijelentette: a Fehér Házon múlik, hogy küld-e ilyen tartalmú levelet Kabulba.

Egyiptomról szólva az amerikai külügyminiszter azzal vádolta meg a Muzulmán Testvériséget, hogy az a legnagyobb és a legszervezettebb erőként "ellopta" a közel-keleti országban lezajlott forradalmat. Ez a legkeményebb bírálat, amelyet az amerikai kormányzat részéről eddig a szervezettel kapcsolatban megfogalmaztak.

Emlékeztetett rá hogy a Tahrir téri "gyerekek", akiknek megmozdulásai 2011-ben végül elvezettek Hoszni Mubarak elnök megdöntéséhez, semmiféle vallás vagy ideológia nem vezérelte. Õk ugyanis tanulni, dolgozni szerettek volna, valamint jövőt és lehetőségeket, nem pedig egy olyan korrupt kormányzatot, amely mindettől megfosztja őket.

Kerry kijelentése várhatóan heves reakciókat vált majd ki Egyiptomban, ahol a hadsereg július 3-án arra hivatkozva döntötte meg a Muzulmán Testvériség által támogatott Mohamed Murszi elnököt, hogy annak kormánya antidemokratikus módon kormányzott.