Az Európai Unió Tanácsának közleménye hangsúlyozza, hogy a döntést még a miniszterek tanácsának formálisan is el kell fogadnia, ráadásul egyhangúlag. A javaslat szerint az európai parlamenti választásokat 2014. május 22. és 25. között kellene megtartani. Magyarországon május 25-én, vasárnap lehet a voksolás, ennek kiírása az államfő feladata.

A tanács közleménye azzal indokolja a döntést, hogy a tagállamok azt szeretnék, hogy optimálisak legyenek az EP-választások feltételei, ezáltal pedig az EP nagyobb legitimitással rendelkezzen. Az eredeti szabályok szerint ugyanis június 5. és 8. között kellett volna megtartani az EP-választásokat, ez pünkösd hétvégére esett volna. Az Európai Parlament is azért kérte a voksolás előbbre hozatalát, mert így várhatóan többen mennek majd el szavazni, mint pünkösdkor, amikor inkább szabadságra mennek az emberek, mint választani. A tanács közleménye emlékeztet rá, hogy nem példanélküli, hogy az EP-választást az eredetileg előírtnál korábban tartják, így történt 1984-ben és 1989-ben is.

Közben az Európai Bizottság kedden elfogadta azt az ajánlást, amelynek értelmében a pártoknak az EP-választásokon világossá kellene tenniük, melyik európai pártcsaládhoz tartoznak, és kit jelölnének az Európai Bizottság elnökének. A bizottság közleménye szerint a javaslat célja, hogy a választók tájékozottabbak lehessenek azzal kapcsolatban, hogy mi is forog kockán az EP-választáson. Ezzel a bizottság fokozottabb társadalmi vitát szeretne beindítani az európai kérdésekről és a választókat is részvételre szeretné ösztönözni. A brüsszeli testület emellett azt kéri a tagállamoktól, hogy az EP-választást az egész Európai Unióban ugyanazon a napon tartsák meg.

"Európát nem lehet az európaiak részvétele nélkül felépíteni. Kulcsfontosságú, hogy az állampolgárok is szóhoz jussanak, miközben az Európai Unió fejlődik, és halad előre" - fogalmazott Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke.

A bizottság az Eurobarometer közvélemény-kutatási adataira hivatkozva azt állítja, hogy az emberek elsöprő többsége, 84 százaléka véli úgy, hogy nagyobb lenne a részvétel az EP-választásokon, ha a választópolgárok többet tudnának arról, milyen hatással van mindennapi életükre az EU. A válaszadók mintegy háromnegyede, 73 százaléka szerint ösztönözné a választókat részvételre az, ha tudnák, melyik jelölt melyik európai pártcsalád színeiben indul, és 62 százalék gondolja úgy, hogy nagyobb lenne a részvétel, ha a pártok a kampányban megneveznék, kit jelölnének az Európai Bizottság élére.

A bizottság közleményében emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament jogkörei a lisszaboni szerződés hatályba lépésével tovább szélesedtek, és a strasbourgi székhelyű intézmény feladata, hogy - az Európai Tanács javaslata alapján - megválassza az Európai Bizottság elnökét.

Az Európai Bizottság közleményében azt is tudatja, hogy az uniós szerződés módosítására vonatkozó javaslatot is időben nyilvánosságra fogja hozni annak érdekében, hogy az EP-választás előtt érdemi vita alakulhasson ki Európa jövőjéről.