A fideszes Bagó Zoltán gratulált a Cseh Köztársaság újonnan megválasztott államfőjének, ugyanakkor reményét hangoztatta, hogy Milos Zeman meg fogja változtatni véleményét a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban. Zeman a választási kampányban élesen kikelt vetélytársa, Karel Schwarzenberg külügyminiszter ellen, aki szerint ha ma hajtanák végre a II. világháború után a csehszlovákiai németek és magyarok jogfosztását kimondó dekrétumokat, akkor azok elrendelői az emberiesség elleni bűnöket elbíráló hágai törvényszék előtt találnák magukat. Bagó azt várja Zemantól, hogy segítsen a "nürnbergi típusú" benesi dekrétumoknak a szlovák jogrendből történő eltávolításában.

Mészáros Alajos szlovákiai magyar néppárti képviselő arról beszélt, hogy Szlovákia alkotmánya kimondja, senki sem fosztható meg állampolgárságától akarata ellenére, ám egy módosítás értelmében a hatóságok zaklatják azokat, akik a szlovák mellett más uniós tagország állampolgárságát is felveszik, mint például a szlovákiai magyar kisebbség tagjai a magyart. Sajnálatosnak mondta, hogy a szlovák alkotmánybíróság "elsősorban politikai okokból" mindmáig habozik állást foglalni. Mészáros szerint az EU-ban az állampolgárság kérdésében a német megoldást kellene követendő példának tekinteni, ahol a kettős állampolgárság általánosságban ugyan nem elfogadott, viszont egy másik uniós tagállam állampolgárságának a felvétele megengedett.

Az erdélyi magyar néppárti Tőkés László kisebbség-, illetve keresztényellenes megnyilvánulásokat tett szóvá. Mint mondta, Törökországban az örmény holokauszt gyászos emlékét idézi az az - idős, magatehetetlen örmény asszonyok ellen - keresztény térségben elkövetett erőszakos támadássorozat, amely halálos áldozatokat is követelt. Tőkés kitért arra is, hogy a múlt héten Temerin szerbiai városban újból történtek erőszakcselekmények, amelyeknek ártatlan magyar fiatalok voltak az elszenvedői. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét ország EU-tagjelölt, márpedig a tagsági kritériumok egyike a kisebbségek védelme.

A szocialista Tabajdi Csaba azt mondta egyperces felszólalásában, hogy a magyar kormány új földtörvénytervezete leszűkíti a vásárlók körét, leviszi a föld árát, így veszélyezteti azok vagyonának az értékét, akik a rendszerváltást követő kárpótlás keretében kapták vissza jogos tulajdonukat, a kommunizmus idején elvett földjüket. Bár a kárpótlás formája Tabajdi szerint katasztrofális hatást gyakorolt a mezőgazdaságra, annak társadalmi igazságossága és erkölcsi alapja máig megkérdőjelezhetetlen. Úgy vélekedett: nem engedhető meg, uniós alapjogot sértene a magántulajdonhoz való jog olyan jellegű korlátozása, amivel a földtörvény tervezete járna.