A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 7 órakor nyíltak meg, és 22 órakor zárnak. Mintegy másfél millió választó nyilváníthat véleményt az állampolgári kezdeményezésre kiírt referendumon. Az alkotmánymódosításhoz legkevesebb 771 350 vagy a választásra jogosultak 50 százalékának igen szavazatára van szükség. Ez esetben az Európai Unió hivatalos nyelvévé válhatna az orosz, de előrejelzések szerint a lettek teljes bizonyossággal el fogják utasítani a kezdeményezést.

Andris Berzins államfő eleinte bohózatnak nevezte a népszavazás megtartását, majd közölte, hogy mégis elmegy és nemmel szavaz. Erre biztatta honfitársait is. A népszavazási kezdeményezés körül élénk vita bontakozott ki. Lettország 1990. évi függetlenné válása, a Szovjetunió felbomlása óta a balti országban a lett az egyetlen hivatalos nyelv, de újra és újra elhangzanak követelések az orosz hivatalossá tételéről, minthogy a 2,3 millió lakos mintegy harmada - a szovjet időszakban folyó betelepítések, eloroszosítási törekvések következtében - orosz ajkú. A lettországi oroszok fele azonban nem rendelkezik választójoggal, amelynek előfeltétele a lett nyelv elsajátítása. Akik közülük erre nem hajlandók vagy nem képesek, nem kaphatnak választójogot, nem vállalhatnak állást a közszférában. Vlagyimir Liderman, a lettországi oroszok szószólója, a népszavazás kezdeményezője szerint az orosz ajkú kisebbség nem akar többé másodosztályú állampolgárként élni Lettországban.

A kezdeményezés bírálói attól tartanak, hogy a referendum felerősíti a lettek és az etnikai kisebbségek közötti ellentéteket. Pártolói viszont esélyt látnak benne arra, hogy felhívják a figyelmet a lettországi demokrácia hiányosságaira. A Harmónia Központ - a lettországi oroszok pártja, mely a tavaly szeptemberi választásokon a szavazatok 31 százalékát szerezte meg - egyik parlamenti képviselője pénteken társadalmi vita megindítását sürgette az ügyben.